Az idén átlagosan 10 százalékkal nőttek a diák órabérek az év elejéhez képest a munkaerő-piaci trendekhez igazodva, így bruttó 1500-2500 forint között alakulnak - közölte a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) tagcégei legfrissebb adatai alapján.
A 14 tagszervezetet tömörítő DiákÉSZ közleménye szerint a vizsgaidőszak végén-szorgalmi időszak kezdetén mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon látványosan nő az igény a diákmunka iránt, jelenleg nagyjából másfélszeres az érdeklődés mindkét oldalról a vizsgaidőszak elejéhez képest.
A diákbérek a mindenkori minimálbérhez igazodnak, azokon a területeken, ahol nem feltétel, hogy a diák az adott területről rendelkezzen szaktudással általában bruttó 1000 forintos órabért lehet elérni. Bizonyos esetekben a hétvégi munkavégzésért pótlék jár, így például a hétvégi bolti munkával akár 50-100 százalékkal több bért lehet keresni óránként.
A tájékoztatás szerint a kiemelkedő kompetenciákat igénylő pozíciókban bruttó 1200-1300 forint az órabér, ami teljesítményarányos jutalékkal kiegészítve bruttó 1500 forint lehet. Nem ritka az ennél magasabb sem a host/hostess, rendezvény kisegítői vagy call centeres pozíciókban.
"Diákként nem is olyan nehéz szerethető és nem leterhelő munkát találni"
Miért dönt úgy egy egyetemista, hogy nemcsak a tanítási szünetekben, hanem a szorgalmi időszakban is dolgozik? Hogyan lehet az alkalmi és a fix munkát beilleszteni az egyetemi előadások és szemináriumok közé? Hogyan lesz egy diákmunkásból gyakornok, és a gyakornokból főállású munkatárs? Hat jelenlegi és volt diákmunkás mesélt tapasztalatairól.
Szakmai munkák esetén az alapbér bruttó 1400 forinttól indul. Ilyen pozíciók a hr asszisztens, marketing asszisztens vagy pénzügyi asszisztens. Mérnök-informatikus, PHP fejlesztő, fordítói pozíciókban az átlagbér már 1500-2500 forint között mozog.
A nemek aránya nagyjából megegyezett a tavalyival, a diákmunkát vállalók mintegy 60 százaléka lány. Az év elején a gyakran keresett beugrós vendéglátós, illetve kereskedelmi munkák mellett a hosszabb távú szakmai gyakorlati pozíciók a legnépszerűbbek - közölték. A most végzett frissdiplomásoknak 2019. március 31-ig tudnak diákszövetkezeti keretek között munkát biztosítani.
A diákok és a cégek is jól járnak a diákmunkával - de ezeket a szabályokat be kell tartani
Win-win szituáció - így nevezte az Eduline-nak több hallgató a diákmunkát, azzal ugyanis mind a pénzhiánnyal küzdő egyetemisták, mind a cégek jól járnak. Ám az alapvető foglalkoztatási szabályokat akkor is be kell tartani, ha valaki diákokat alkalmaz. De milyen szabályokról van szó? Utánajártunk.
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Balatoni Katalin szerint az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása nem lenne jó megoldás, több településen ugyanis nincs meg az intézmények működtetéséhez szükséges szakmai háttér.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
