Folyamatosan csökken a nyelvvizsgázók száma, 20 ezerrel kevesebben szereztek bizonyítványt

Tavaly közel 117 ezren mentek el nyelvvizsgázni, ebből a legtöbben, körülbelül 84 ezren angolból próbáltak bizonyítványt szerezni – ez derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja adataiból.

  • Eduline
Fazekas István

Ez a szám még így is kevesebb, mint egy évvel korábban: míg 2016-ban összesen 134 520-an mentek el vizsgázni, tavaly ez a szám 116 759 volt - írja a Magyar Hírlap.

A nyelvvizsgázók közül a sikeres nyelvvizsgák száma valamivel kevesebb mint 75 ezer, a sikeres angolnyelv-vizsgák száma körülbelül 55 ezer volt. 

A legnépszerűbb nyelv továbbra is az angol volt, ugyanakkor 2017-ben jóval kevesebben – összesen 83 796-an – vizsgáztak, mint 2016-ban, amikor 96 041-en próbáltak bizonyítványt szerezni.  A második legnépszerűbb nyelv pedig tavaly is a német volt, amelyből 23 544-en vizsgáztak, ez körülbelül négyezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és összesen 13 830-an kaphatták kézhez a bizonyítványukat 2017-ben.

Ingyenes nyelvvizsga: sok kérelmet visszautasítanak, mutatjuk, hogy miért

Százmillió forinthoz közelít az az összeg, amelyet a Magyar Államkincstár június 30-ig kifizetett nyelvvizsgadíj-visszatérítésre - írja a Magyar Hírlap. Sokan azonban - úgy tűnik - félreértelmezték a feltételeket. A lap úgy tudja, eddig összesen 9148 nyelvvizsga-támogatás iránti kérelem érkezett a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, az állami hozzájárulásra 3290 kérelmező volt jogosult, és az érintettek számára összesen 93 652 205 forint összegű támogatást fizetettek ki.

Ha a kor szerinti bontást nézzük, tavaly a legtöbben, összesen 46 411-en a 14–19 év közöttiek körében nyelvvizsgáztak, a 20-24 évesek között pedig csaknem 32 ezren. A szintek szerinti megoszlás alapján a legtöbben, körülbelül 95 ezren középfokú nyelvvizsgán vettek részt, felsőfokon pedig 15 568-an vizsgáztak. 

Idén január elsejétől az állam minden harmincöt év alatti fiatalnak megtéríti egy legalább komplex középfokú nyelvvizsga díját. Az év első felében összesen 9148 nyelvvizsga-támogatás iránti kérelem érkezett a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz - ítják - azonban az állami hozzájárulásra csak 3290 kérelmező volt jogosult.

Indulnak az ingyenes nyelvtanfolyamok, hétfőtől lehet jelentkezni

Meghirdették a felsőoktatásban végzettek számára szükséges nyelvvizsga megszerzését segítő újabb diplomamentő programot. A hallgatók 20-22 százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg az abszolutórium és a záróvizsga után diplomáját, jelentős részük pedig később sem szerzi meg az oklevelet Az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság honlapján közzétett felhívásban azt írták: a pályázati felület megnyitásának tervezett időpontja szeptember 3-a, hétfő 14.00 óra.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.