Nyelvvizsga: mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű vizsga között?

Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsga között? Fontos kérdésekre válaszolunk.

Eduline

Eduline

Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű komplex nyelvvizsga között?

Az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése). A közvetítési (mediációs) készségeket nem méri, ennek következtében ezek a készségek a vizsga végeredményét nem befolyásolják. Ezzel szemben a kétnyelvű vizsga szintenként legalább öt készséget mérő (beszédértés, beszédkészség, íráskészség, írott szöveg értése és közvetítési készségek) nyelvvizsga - írja az Oktatási Hivatal.

Mi is az a mediáció (közvetítés) készség?

A Magyarországon államilag elismert nyelvvizsgák esetében azt jelenti, írott szöveget írásban kell lefordítani vagy összefoglalni egy másik nyelvre. Ebben az esetben az írásbelibe számít bele. Amennyiben írott vagy hangzó anyagot szóban kell egy másik nyelvre lefordítani vagy összefoglalni, akkor a szóbeli vizsgarészbe számít az eredmény.

Szívesen tanulnátok külföldön? Ezzel az ösztöndíjjal Vietnámba is eljuthattok
Ha műszaki informatikai képzésen tanultatok, és megvan a diplomátok, de szívesen fejlesztenétek a tudásotokat, ez az ösztöndíj nektek szól. A Vietnam National University of Hanoi részeként működő Institute Francophone International ösztöndíjlehetőséget hirdet francia nyelvű MA/MSc programokra műszaki informatika területen az 2018-2019-es akadémiai évtől. Két mesterszakon lehet tanulni: Intelligent System and Multimedia, valamint Communication and System and Networks.

Hozzászólások

PhD-val bruttó 500 ezer a versenyszféra-szint? Újabb oktatók beszéltek arról, mennyi a fizetésük a győri egyetemen

Miközben a győri Széchenyi István Egyetem vezetése 39 százalékos béremelésről és 1,27 milliós átlagjövedelemről számolt be, addig van olyan oktató, aki PhD-fokozattal bruttó 500 ezer forintot keres. A pluszpénz kutatási projektekből, publikációkból és többletórákból jöhetne, de a dolgozók szerint ezekhez nem mindenki fér hozzá. Arról nem beszélve, hogy ennek egy részét félév végén egyben utalják át, és mellesleg bármelyik bérkiegészítés „irgalmatlanul sok” pluszmunkával jár.

Felsőoktatás

Az elmúlt évtizedekben radikálisan átalakult, mit jelent „jó szülőnek” lenni

Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.

Közoktatás

Központi írásbeli 2026: mutatjuk, hány pontot szerzett a legtöbb nyolcadikos magyarból és matekból

A 2026-os központi írásbeli hivatalos eredményei szerint a diákok mintegy 8 százaléka szerzett legalább 80 pontot.

Közoktatás

Balatoni Katalin kiáll a kompetenciamérés mellett: „Az iskola ennek mentén akár innovációkat is be tud vezetni”

A politikus szerint a hazai kompetenciamérés nem pusztán egy statisztikai eszköz, hanem olyan visszajelzési rendszer, amely érdemi segítséget ad az iskoláknak a szakmai munkájuk fejlesztéséhez.

Közoktatás

Jocó bácsi: Szerintem ez egy elidegenítő, tantestületeket egymásnak ugrasztó rendszer

A teljesítményértékelés túl szubjektív, belső feszültségeket generál és szembefordítja a pedagógusokat egymással Jocó bácsi szerint, aki arról is beszélt, hogy a pszichológiában már megjelent a gyerekkori kiégés fogalma – vagyis ma nemcsak a tanárokon, hanem a diákokon is egyre nagyobb a nyomás.

Közoktatás

„Márciusban lesz még egy kis pénzosztogatás, hogy a választáskor arra emlékezzenek, kitől is kapták a béremelést”

Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.

Közoktatás

Egyre többen dolgoznak képesítés nélküli pedagógusként az oktatásban

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedi esetről van szó. A KSH legfrissebb adatai szerint több ezren dolgoznak úgy a közoktatásban, hogy nincsen pedagógusdiplomájuk.

Középkori lovagi szertartásokon bántalmazta diákjait egy történelemtanár

Magukat kellett megsebezniük egy rituálén, vagy meztelenül kellett sétálniuk az osztályteremben - többek között ilyen és ehhez hasonló feladatokat kellett végrehajtaniuk azoknak a tanulóknak, akik beléptek a nagybányai történelemtanár hagyományőrző lovagrendjébe.

Közoktatás

Ha vonzóbb képet mutat, többen választják – videókban mutatják be pedagóguspálya szépségeit

A „Tanárnak lenni jó!” kezdeményezés személyes történeteken keresztül próbálja erősíteni a pedagóguspálya presztízsét, de a nehézségekről sem hallgat. A kampány alapgondolata, hogy megmutassák: sok pedagógus szereti a hivatását, és okkal marad a pályán.