Ha valaki panaszkodik, hogy túl nehéz a francia vagy a német, ezzel a listával zavarba hozhatjátok.
A nyest.hu szedte össze, melyik az az öt nyelv, amelynek nehézségéről legendákat zengnek.
Az ötödik helyen a vietnámi nyelv végzett a Nyest gyűjtésében. Itt a nehézséget az jelenti, hogy szavak jelentése függ attól, milyen tónusban ejtik azt ki. Tehát attól függ, mit jelent az adott szó, hogy mely dallamban ejtik azt ki. Őrjítő lehet egy más anyanyelvűnek.
Bár a kínai nyelvben is vannak tónusok, a vietnámival ellentétben nem hat, „csak” négy. A komoly nehézséget az írásjelek jelentik, pedig mivel mandarin nyelven a kínaiak többsége nem ért, csak az írással lehet megértetnie magát az embernek az egész országban.
Mivel az eszkimók által beszélt inuit nyelvben csak kevés magánhangzó van, ellenben nagyon sokféle toldalék, a szavaik nagyon hosszúak.
Az Afrikában élő egyes törzsek (pl. busmanok) által beszélt n!xaut nagyon furcsa nyelv, és nem csak azért, mert ilyen furán írják, hanem mert rengeteg csettintőhanggal kell megbirkózni a megértéshez. Ezeket reprodukálni pedig szörnyen bonyolult.
Képzeljetek el egy nyelvet, ami 84 mássalhangzót különböztet meg, de csak 2 magánhangzót! A Kaukázusban beszélt ubih nyelv pont ilyen. Azért is ez a legnehezebb nyelv a listán, mert már kihalt.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
