A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Még mindig az angol nyelv a legnépszerűbb, és az is középfokon. Ezt követi a német nyelv, de ebből jóval kevesebbe vizsgáztak az utóbbi években. - írja a Magyar Hírlap.

A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ statisztikájából kiderül, hogy több mint másfél millió nyelvvizsgát tettek le az országban 2007 és 2016 között, ebből egymillió-kétszázezer volt a középfokú, 181 ezer az alapfokú, és körülbelül 144 ezer a felsőfokú nyelvvizsgák száma. Tavaly csaknem 52 ezren tettek sikeres vizsgát a 14 és 19 éves közöttiek csoportjában, míg a 20-24 évesek körében nagyjából 36 ezren. A 60 év felettiek közül 87-en szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt.
Legtöbben, egymillió 27 ezren angolból szereztek bizonyítványt a szóban forgó időszakban. 2007 és 2011 között évente nagyjából száztízezren nyelvvizsgáztak, ez alól csak 2013-as és a 2014-es évben fordult elő, hogy kilencvenezer alá esett a sikeresen vizsgázók száma. A második legnépszerűbb nyelvnek a német számít, amelyből csaknem 356 ezren vizsgáztak a tíz év során. - írja a lap.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.