Húsz év alatt teszik le a nyelvvizsgát legtöbben, derült ki a kutatásokból

Még mindig az angol nyelv a legnépszerűbb, és az is középfokon. Ezt követi a német nyelv, de ebből jóval kevesebbe vizsgáztak az utóbbi években. - írja a Magyar Hírlap.

  • Eduline
Pixabay

A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ statisztikájából kiderül, hogy több mint másfél millió nyelvvizsgát tettek le az országban 2007 és 2016 között, ebből egymillió-kétszázezer volt a középfokú, 181 ezer az alapfokú, és körülbelül 144 ezer a felsőfokú nyelvvizsgák száma. Tavaly csaknem 52 ezren tettek sikeres vizsgát a 14 és 19 éves közöttiek csoportjában, míg a 20-24 évesek körében nagyjából 36 ezren. A 60 év felettiek közül 87-en szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt.

 Legtöbben, egymillió 27 ezren angolból szereztek bizonyítványt a szóban forgó időszakban. 2007 és 2011 között évente nagyjából száztízezren nyelvvizsgáztak, ez alól csak 2013-as és a 2014-es évben fordult elő, hogy kilencvenezer alá esett a sikeresen vizsgázók száma. A második legnépszerűbb nyelvnek a német számít, amelyből csaknem 356 ezren vizsgáztak a tíz év során. - írja a lap.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.