Hatalmas bukásnak tűnik a diplomamentő program, sok hallgató arra kényszerülhet, hogy visszafizessék az államilag finanszírozott nyelvtanfolyamok árát. A betarthatatlan határidők és a silány kurzusok miatt esélyük sincs végezni.
Bár a kormány kommunikációja szerint hatalmas siker és több, mint 35 ezren érdeklődtek a diplomamentő programok után, mégis több ezren járhatnak pórul. A tavaly ősz óta folyamatosan induló, 3 milliárd forint közpénzből támogatott ingyenes nyelvtanfolyamok nagy többsége – szám szerint 671 – november közepéig lezárult, 242 most is tart, és november 15-éig lehetett jelentkezni az utolsó 30 kurzusra. Az eddigi eredmények alapján a tanfolyamot végzett 7200 személyből csak 2200-an tették le a komplex középfokú nyelvvizsgát. A HVG-nek nyilatkozó budapesti nyelviskola képviselője elmondta, eleinte még maximális létszámmal tudtak csoportokat indítani, majd egyre fogyott az érdeklődés.
A végzősök nagy részének december végéig meg kell szereznie a nyelvvizsga-bizonyítványt. Csak azok kaptak haladékot a jövő év végéig, akik idén március 1-je után fogtak hozzá a tanuláshoz. Vagyis meglehetősen kevés időt hagyott az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.; a tanfolyamok 85 százaléka minimum 240 órás, azaz legalább hét-nyolc hónapig tart. Aki az év elején kezdett el tanulni, kora ősszel fejezhette be a kurzust, így mindössze két-három hónapja marad, hogy levizsgázzon. Ha nem sikerül elsőre, aligha jut ideje ismételt próbálkozásokra.
A bukás annak is köszönhető, hogy a legtöbb nyelviskolában nem vették komolyan a szintfelmérést sem, már az alapfokú nyelvtudásnál lejjebb lévő A2-es szinttel is be lehetett jutni. De hallani tananyag nélküli kurzusokról, az angolt éppen csak törő tanárokkal.
Azon a konstrukciós hibán pedig nem változtatott az OFA, hogy jobban megéri a nyelviskoláknak, ha 12–14 fősre feltöltik a nyilvános tanfolyamokat támogatott résztvevőkkel, mint ha „fél házzal” is elindítanák a kurzust. A diplomára hajtók után járó állami apanázs 80 százalékát ugyanis mindenképpen megkapják, csak az utolsó, 20 százalékos részlet úszhat el, ha az adott tanfolyam résztvevőinek több mint 30 százaléka nem szerez bizonyítványt. A HVG információi szerint a támogatott óradíjak 700–1000 forint között vannak, vagyis nem sokkal maradnak el a nyelvtanfolyamok piaci áraitól. Nem csoda, ha egyes cégek a meggazdagodás, nem pedig a szakmai bizonyítás lehetőségét látták meg a diplomamentő akcióban.
Miközben a nyelviskolák a legrosszabb esetben is megkapják az állami támogatás 80 százalékát, az esetenként a képzés hiányosságai miatt elbukó tanulóknak jóval nagyobb büntetést kell fizetniük. Ha nem sikerül időben levizsgázniuk, a tanfolyami költség felét – 150 ezer forint körüli összeget – visszafizettetik velük.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
