A kormányzó Egységes Oroszország egyik parlamenti képviselője feljelentést tett az ügyészségen az egyik legnépszerűbb...
A kormányzó Egységes Oroszország egyik parlamenti képviselője feljelentést tett az ügyészségen az egyik legnépszerűbb orosz nyelvkönyv írója ellen. Az "Induljunk" című, külföldieknek szánt és Szentpéterváron nyomtatott kiadvány éles humorral mutatja be az orosz valóság egyes részleteit. A kenőpénzre utazó rendőr, a narkomán egyetemi tanár és a kaukázusi illetőségű rabló bemutatása váltotta ki egyebek között Francz Klincevics felháborodását.
A nyelvkönyvet először 12 éve adták ki és azóta nagy sikere van a külföldiek körében. Talán éppen azért, mert az első oldalon rögtön Vlagyimir Putyin orosz elnök fényképe köszönti az olvasókat, és alatta az írás: "Egyszerű a munkám. Egyszerűen csak azt mondom, hogy igen, vagy nem."
Külön bejegyzés szól a népképviselőkről. Jurij Luzskovot, Moszkva volt főpolgármesterét focistaként ábrázolják és a fotó magyarázó szövege így szól: "A parlamenti képviselő futballista szeretne lenni. Mindenki ismeri a képviselőket, de senki sem szereti őket. A futballistákat viszont mindenki ismeri és szereti".
A további illusztrációkon álarcos emberek automata gépfegyverekkel futkosnak. A magyarázat szerint "ők parlamenti képviselők akarnak lenni, mert az sokkal hatékonyabb."
Francz Klincevics parlamenti képviselő szerint a nyelvkönyv szövege nevetségessé teszi Oroszországot és aláássa tekintélyét külföldön. Az Izvesztyija megkérdezte a szerzőt is. Sztanyiszlav Csernisov elmondta, hogy évek óta ez a kiadvány a legkeresettebb orosz nyelvkönyv külföldön. Használják Nagy-Britanniától kezdve számos nyugat-európai országban, valamint Brazíliában és Japánban is.
Hozzátette, hogy az orosz államfő munkáját jellemző vicces mondat Vlagyimir Putyintól származik, a politikusnak valamikor a kétezres évek elején adott interjújából való.
A képviselőkre vonatkozó jellemzést illetően az orosz nyelvkönyv írója megjegyezte: annyi bizonyos, hogy a törvényhozás tagjait kevésbé szeretik Oroszországban, mint a futballistákat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
