Egyre többen tanulnak kínai nyelvet

Nő az érdeklődés a kínai nyelv iránt Magyarországon: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Konfuciusz Intézetének...

  • MTI
Wikipedia

Nő az érdeklődés a kínai nyelv iránt Magyarországon: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Konfuciusz Intézetének tanárai az elmúlt öt évben ötezer tanulót oktattak, és a számuk folyamatosan emelkedik.

A Konfuciusz Intézet közleménye szerint Magyarországon jelenleg egy általános iskolában, három gimnáziumban és kilenc felsőoktatási intézményben tanítanak kínait, ebből mindössze három felsőfokú intézmény van, ahol az oktatás nem az intézet munkatársainak közreműködésével folyik.

Az intézet Debrecenben, Szegeden, Piliscsabán, Kecskeméten, Miskolcon, Kecskeméten indít kihelyezett tanfolyamokat, szeptembertől pedig az érdeklődőknek Egerben, Szolnokon, valamint Pécsen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Leőwey Klára Gimnáziumban is lehetőségük lesz kínaiul tanulni. Utóbbiban erre március 21-én, kulturális délután keretében hívják fel a figyelmet - tették hozzá.

A Konfuciusz Intézet utalt rá, hogy a nyelvtanulás mellett a személyes élményeknek is fontos szerepük van a kínai kultúra megismerésében. Ennek elősegítésére állami ösztöndíjjal évente tizenöt, a Kínai Nyelvoktatási Tanács révén pedig tíz magyarországi diák tanulhat Kínában.

"Magyarországon Kínát mostanáig sokan az olcsó árukkal és kifőzdékkel azonosították, a kultúra tekintetében pedig esetleg a cirkusszal és a pekingi operával összefüggésben említették volna". Mára ez jelentősen megváltozott: nagyon sok fiatal és a gazdasági életben jártas szakember ismeri fel, hogy Kínának milyen hatalmas a jelentősége a globális gazdaságban vagy akár a globális kultúrában - írták.

A Konfuciusz Intézet munkatársainak megítélése szerint a kínai kultúra ismerete már elengedhetetlen a XXI. század embere számára. Kína jelentős eredményeket ért el a tudományban, a gazdaságban, a kultúrában és az oktatásban is. Éppen ezért a fiatal, feltörekvő nemzedék számára a kínai nyelv és kultúra ismerete hatalmas lehetőségeket jelenthet.

Az ELTE Konfuciusz Intézete Kína hivatalos kulturális intézménye Magyarországon, amely 2006 decemberében alakult meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem együttműködésével, a Kínai Nyelvoktatási Tanács támogatásával.

Az intézet elsődleges célja, hogy nyelvtanfolyamok, kulturális és tudományos programok szervezésével, könyvek, tananyagok kiadásával, tanácsadással népszerűsítse a kínai nyelvet és kultúrát, továbbá hozzájáruljon a magyar-kínai kapcsolatok fejlődéséhez.

Az első Konfuciusz intézetet kísérleti jelleggel 2004 nyarán hozták létre az üzbegisztáni Taskentben, az első hivatalos intézményt az év novemberében avatták fel Szöulban.

A kínai kormány a Konfuciusz intézetek hálózatának kiépítését központi kérdésként kezeli, 2010 végén a világ 96 országában 322 Konfuciusz intézet és 369 Konfuciusz tanterem működött.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.