A nyelviskolák is várják az új felvételi és diplomaszerzési szabályokat

Az elmúlt években húsz-harminc százalékos volt a piaci visszaesés a felnőttek nyelvoktatási szektorában, ráadásul a katatörvény és a felsőoktatási nyelvvizsgakövetelmények átírása, a rezsicsökkentés szigorítása még nehezebb helyzetbe hozhatja a nyelviskolákat, nyelvvizsgaközpontokat.

  • Eduline

A VG-nek Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke azt mondta, már a koronavírus-járvány is hatalmas átállást kívánt meg a nyelvtanárokat tízezres nagyságrendben foglalkoztató száz-kétszáz nagyobb nyelviskola részéről.

Ezt követte a számukra szintén rossz hírt jelentő 2020-as és 2021-es nyelvvizsga-amnesztia. Az elmúlt években így a felnőttek nyelvoktatási szektorában 20-30 százalékos volt a piaci visszaesés.

A katatörvény és a felsőoktatási nyelvvizsgakövetelmények átírása, a rezsicsökkentés szigorítása ismét nehéz helyzetbe hozza a nyelvoktatási piacot. Rozgonyi Zoltán szerint nagy a bizonytalanság, amire leginkább feszülten várnak, az az, hogy mire lesz szükség az egyetemi felvételihez és a diplomához.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.