Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a nyelvoktatási piacból a Duolingo, a Babbel, a Rosetta Stone és a többi nyelvoktató app, amelyeknek a letöltésszáma és bevétele a járvány berobbanásakor többszörösére ugrott. Persze így is van hova fejlődni: világszerte több mint kétmilliárdan tanulnak valamilyen nyelvet, többségük még mindig a hagyományos módszerekkel. Az Eduline Nyelvtanulás 2022 kiadványának cikke.
Miért pont nyelveket kezdtek el tanulni az emberek, amikor berobbant a járvány? Ezt a kérdést tette fel a BBC közel másfél évvel a 2020-as lezárások után. Mert bár a kényszerű otthonlét sokak számára egyben több szabadidőt is jelentett, mégis furcsa választásnak tűnik felfrissíteni a megkopott franciatudást vagy belevágni a japántanulásba egy olyan időszakban, amikor épp feje tetejére áll a világ.
2020 tavaszán nemcsak az iskolák és az egyetemek zártak be, hanem a nyelviskolák is távoktatásra tértek át, jókora veszteségeket szenvedve. Az online nyelvoktatásban utazó cégek azonban szárnyaltak. Volt olyan app, amelynek letöltési száma a koronavírus-járvány első hulláma idején 300 százalékkal ugrott meg, egy másik alkalmazás bevételei pedig 50 százalékkal nőttek. A Busuu nevű app a pandémia előtti időszakhoz képest megháromszorozta bevételét Kínában és Olaszországban, a Preplyt – amelyen főként nyelvtanárok és anyanyelvi beszélők kínálnak online órákat – is háromszor annyian használták ebben az időszakban, mint a járvány előtt. A korábban is népszerű Rosetta Stone-nál is gyorsan reagáltak a lezárásokra, és korlátlan hozzáférést adtak nyelvtanároknak és diákoknak a 2020-as tanév végéig - olvasható az Eduline Nyelvtanulás 2022 kiadványában.
| Miért "néma" a magyarok fele? |
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.  |
A nyelvoktatási piac korábban sem volt kicsi – egy 2016-os kutatás alapján világszerte kétmilliárdnál is többen tanulnak valamilyen idegen nyelvet –, ám ebből egyre nagyobb szeletet hasít ki a digitális nyelvoktatás. Már tavaly 6 milliárd dolláros bevételről számoltak be, szakértők pedig arra számítanak, hogy ez az összeg 2025-re 9 milliárdra nő majd.
A leggyakrabban emlegetett sikersztori persze a Duolingóé, amely a 2010-es évek elején debütált, 2020-ra pedig már több mint 500 millióan töltötték le, közülük 40 millióan aktívan használják. A Duolingónak 160 millió dolláros bevétele van, pedig az alapverzió ingyenes, a havonta 10 dolláros prémium változatra – amely reklámmentes, és offline is lehet vele tanulni – pedig a felhasználók kevesebb mint öt százaléka fizet elő. A 2020-as lezárásokat követően egyébként hirtelen 30 millióan töltötték le a Duolingót, ez pedig a szokásos januári – az újévi fogadalmakat követő – felhasználószám-emelkedést is túlszárnyalta.
A 2020-as lezárások idején persze a magyar fejlesztésű nyelvoktató appok felhasználóinak száma is megugrott. A Drops 2020 októberében például elérte a 25 milliós letöltésszámot és 10 millió dolláros bevételt. 2018-ban egyébként a Google Play legjobb alkalmazásai közé választották, novemberben pedig felvásárolta a kvízjátékairól ismert, norvég Kahoot! nevű vállalat. A magyar fejlesztők által készített app harminchárom nyelven kínál kurzusokat, a nagy nyelvek mellett a felhasználók például izlandi és szamoai nyelvet is tanulhatnak.
A szintén magyar fejlesztésű, 2013-ban piacra dobott Xeropant is egyre többen – ma már több mint másfél millióan – használják. A koronavírus berobbanása náluk is komoly lökést jelentett, csak 2020 áprilisában 60 ezer új felhasználójuk lett. „2019-ben készítettünk egy kutatást, amiből kiderült, hogy a felhasználóink 33 százaléka 25-34 éves, közülük a legtöbben kezdők vagy újrakezdők. Ez a korosztály teljesen önállóan tanul a Xeropannal” – mondja Bertalan-Fekete Mónika, a Xeropan marketingmenedzsere. A többi felhasználó az iskolások közül kerül ki, sok nyelvtanár a csoportos órákon is használja a Xeropan Classroomot, például az órák elején bemelegítésként vagy két feladat között lazításként.
A teljes cikket az Eduline Nyelvtanulás 2022 kiadványában olvashatjátok el. Keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
