Egységesíthetitek-e a szóbeli és írásbeli nyelvvizsgátokat, ha több év is eltelt a két résznyelvvizsga között?

Szeretnétek a szóbeli és az írásbeli nyelvvizsgátokat összevonni? De vajon ez akkor is lehetséges, ha már több év is eltelt a két résznyelvvizsga között? Itt a válasz.

  • Eduline

A részvizsgák egyesítésére akkor is van lehetőségetek, ha például az írásbeli után csak évekkel később szereztétek meg a szóbelit. A kikötés csupán annyi, hogy 2000. január 1. utáni letett, államilag elismert nyelvvizsgák legyenek. Ugyanakkor fontos azt is tudnotok, hogy a részvizsgák csak akkor vonhatók össze, ha ugyanazon a nyelven és szinten szereztétek őket. Abban az esetben, ha két különböző szintű részvizsgát szeretnétek egyesíteni, akkor azt az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex vizsgává tudjátok összevonni.

Ahhoz, hogy megkapjátok a komplex igazolást, kérelmet kell benyújtanotok az Oktatási Hivatalnak. Fontos azonban, hogy az eljárás során új nyelvvizsga-bizonyítvány nem kerül kiállításra, azaz valóban csak igazolást fogtok kapni. Az egyesítés folyamatát és a kitöltendő dokumentumokat itt találjátok.

Nemrég utánajártunk, hogy nagyjából mekkora összeget kell félretennetek, ha középfokú nyelvvizsgára készültök, itt pedig megnézhetitek, hogy mennyibe kerül egy felsőfokú nyelvvizsga. Ha arra vagytok kíváncsiak, hogy mi a különbség a két szint között, akkor ezt a korábbi cikkünket érdemes elolvasnotok.

20-30 ezer diákot buktak el a nyelviskolák a nyelvvizsga-bizonyítvány nélküli diplomák kiadása miatt

A járvány miatt a nyelviskolákban tanulók száma drasztikusan lecsökkent. Bár az enyhítések óta fokozatosan térnek vissza a diákok, a számuk egyelőre meg sem közelíti a március eleji szintet. Ráadásul a nyelvvizsga-bizonyítvány nélküli diplomák kiadása miatt több tízezer tanulót veszített el a piac.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.