Ha évekkel ezelőtt az egyetemen tettetek nyelvvizsgát, amit akkor elfogadtak a diplomához, most – az újabb diplomához – már nem tudják elfogadni. Miért lehetséges ez, és mi a teendő ilyenkor? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Az egyetemen tett, nem akkreditált nyelvvizsgát – az úgynevezett lektorátusi vizsgát – nem lehet a diploma kiadásához elfogadni, mivel a lektorátusi vizsgák soha nem voltak állami vagy államilag elismert nyelvvizsgák – írja az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja (NYAK).
Ez azt jelenti, hogy ha ilyen vizsgátok van, de szeretnétek továbbtanulni és új diplomát szerezni, akkor annak a megszerzéséhez mindenképpen be kell mutatnotok egy olyan nyelvvizsga-bizonyítványt, ami államilag is elismert. Az akkreditált nyelvvizsgákról itt olvashattok részletesebben.
Jó hír azonban, hogy a diplomához egynyelvű vagy kétnyelvű komplex nyelvvizsgák közül is választhattok, ugyanis mindkét változat akkreditált, így ez nem befolyásolja a nyelvvizsga értékét. De akkor mégis mi a különbség a két típus között? Erről itt tudtok bővebben tájékozódni.
Itt vannak a 2020-as árak: ennyit kell fizetnetek a legnépszerűbb középfokú nyelvvizsgákért
Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb általános középfokú nyelvvizsgákért? Változtak-e az árak tavalyiakhoz képest? Utánajártunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
