Ha évekkel ezelőtt az egyetemen tettetek nyelvvizsgát, amit akkor elfogadtak a diplomához, most – az újabb diplomához – már nem tudják elfogadni. Miért lehetséges ez, és mi a teendő ilyenkor? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Az egyetemen tett, nem akkreditált nyelvvizsgát – az úgynevezett lektorátusi vizsgát – nem lehet a diploma kiadásához elfogadni, mivel a lektorátusi vizsgák soha nem voltak állami vagy államilag elismert nyelvvizsgák – írja az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja (NYAK).
Ez azt jelenti, hogy ha ilyen vizsgátok van, de szeretnétek továbbtanulni és új diplomát szerezni, akkor annak a megszerzéséhez mindenképpen be kell mutatnotok egy olyan nyelvvizsga-bizonyítványt, ami államilag is elismert. Az akkreditált nyelvvizsgákról itt olvashattok részletesebben.
Jó hír azonban, hogy a diplomához egynyelvű vagy kétnyelvű komplex nyelvvizsgák közül is választhattok, ugyanis mindkét változat akkreditált, így ez nem befolyásolja a nyelvvizsga értékét. De akkor mégis mi a különbség a két típus között? Erről itt tudtok bővebben tájékozódni.
Itt vannak a 2020-as árak: ennyit kell fizetnetek a legnépszerűbb középfokú nyelvvizsgákért
Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb általános középfokú nyelvvizsgákért? Változtak-e az árak tavalyiakhoz képest? Utánajártunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
