Nyelvek napja: egész Európában lesznek programok

A Nyelvek Európai Napját tartják az Európai Unióban hétfőn; az alkalomból a kontinensen több száz rendezvényt szerveznek, várhatóan összesen több millió érdeklődő részvételével.

  • Eduline

A programok célja - derül ki az Európai Bizottság brüsszeli közleményéből -, hogy népszerűsítsék a nyelvtanulást, és méltó módon megünnepeljék Európa nyelvi sokszínűségét, "legyen szó akár az EU 23 hivatalos nyelvéről, akár a temérdek társhivatalos, regionális, kisebbségi nyelvről vagy tájszólásról".

 

Magyarországon is több rendezvény lesz, elsősorban Budapesten, a programok listáját itt nézheted meg. A bizottság a közleményben emlékeztetett arra, hogy az EU évente 1 milliárd eurót fordít a nyelvi készségek fejlesztésére irányuló programokra. A végrehajtó testület már korábban kezdeményezte azt is, hogy e támogatásokat kétszerezzék meg a 2014-től 2020-ig tartó következő költségvetési időszakra.

 MTI

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.