Az új köznevelési törvény megváltoztatta a tankötelezettség alsó és felső korhatárát: összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat a hatéves kortól kötelező iskoláról.
Kikre vonatkozik az új szabály?
Azoknak a gyerekeknek kell hatéves korban iskolába menniük, akik az adott év augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket. Eddig május 31. volt a határ.
Ki dönt arról, hogy mehet-e az óvodás iskolába?
Az új törvény értelmében az iskolaérettségről már nem a szülők, hanem az óvoda vezetője dönthet, aki vitás helyzetben kikérheti a nevelési tanácsadó véleményét. Ha az ott dolgozó szakemberek szerint nem érett a gyerek a kezdésre, az iskola nem veheti fel.
Hány éves kortól kötelező óvodába járni?
Hároméves kortól, az Alkotmánybíróság ugyanis elutasította a köznevelési törvény egyes rendelkezései ellen benyújtott ombudsmani indítványokat. Megállapították: nem sérti az alaptörvényt a gyerekek hároméves kortól való kötelező óvodai nevelése. Az új szabály azonban csak 2014 szeptemberében lép érvénybe. Erről itt olvashattok.
Kötelező az általános iskolai beiratkozáshoz a személyi okmány?
Igen, az idei évtől az iskolai beiratkozáshoz már nemcsak lakcímigazolvány, hanem a gyerek nevére kiállított személyi igazolvány vagy útlevél is kell. Az óvodai beiratkozáshoz ez nem szükséges.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
