Újabb változás: hatéves korban minden óvodást iskolába küldenek

Az új köznevelési törvény megváltoztatta a tankötelezettség alsó és felső korhatárát: összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat a hatéves kortól kötelező iskoláról.

  • Eduline
hvg.hu

Kikre vonatkozik az új szabály?

Azoknak a gyerekeknek kell hatéves korban iskolába menniük, akik az adott év augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket. Eddig május 31. volt a határ.

Ki dönt arról, hogy mehet-e az óvodás iskolába?

Az új törvény értelmében az iskolaérettségről már nem a szülők, hanem az óvoda vezetője dönthet, aki vitás helyzetben kikérheti a nevelési tanácsadó véleményét. Ha az ott dolgozó szakemberek szerint nem érett a gyerek a kezdésre, az iskola nem veheti fel.

Hány éves kortól kötelező óvodába járni?

Hároméves kortól, az Alkotmánybíróság ugyanis elutasította a köznevelési törvény egyes rendelkezései ellen benyújtott ombudsmani indítványokat. Megállapították: nem sérti az alaptörvényt a gyerekek hároméves kortól való kötelező óvodai nevelése. Az új szabály azonban csak 2014 szeptemberében lép érvénybe. Erről itt olvashattok.

Kötelező az általános iskolai beiratkozáshoz a személyi okmány?

Igen, az idei évtől az iskolai beiratkozáshoz már nemcsak lakcímigazolvány, hanem a gyerek nevére kiállított személyi igazolvány vagy útlevél is kell. Az óvodai beiratkozáshoz ez nem szükséges.

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.