Ennyit keresnek a tanárok szeptembertől

Mennyivel nő a több éve oktató tanárok fizetése, és mi a helyzet a gyakornoki státuszban lévőkkel? Íme, az adatok.

  • Eduline
Stiller Ákos

Most szeptemberben kapják meg a 2013-ban megígért béremelés újabb 10 százalékát a pedagógusok. Akkor a teljes emelés 60 százalékával nőttek a fizetések, azóta pedig évente további 10-10 százalékával.

A mostani növekedés átlagosan 3,5 százalék. Szeptembertől 2016 augusztusáig a 6-8 éve a pályán lévő, pedagógus I kategóriába sorolt tanárok egyetemi (mesterszakos) diplomával bruttó 245 955 forintot keresnek majd, ez bruttó kilencezer forintos emelést jelent. A főiskolai (alapszakos) végzettségűek bruttó 215 473 forintot vihetnek haza havonta.

A fizetéseket kategóriánként itt nézhetitek meg, a gyakornoki státuszban lévő pályakezdők bértábláját pedig itt találjátok.

Magasabb kategóriába sikeres minősítési eljárás után lehet: azoknak, akik 2016-ban vesznek részt az eljárásban, november 30-ig kell feltölteniük a portfóliójukat az erre szolgáló online felületen keresztül. A portfólióról itt, a védésről pedig itt olvashattok. A gyakornokok portfóliójáról itt írtunk, mintákat pedig itt találtok. ''Hagyják már békén a tanárokat!'' - ezt gondoljátok a minősítésről.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.