Van olyan borsodi kisvárosi iskola, ahol öt tanári állás még mindig betöltetlen, az egyik gyógypedagógiai intézménybe két gyógypedagógust tudnának felvenni, ha lenne jelentkező. De nincs.
Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű járások küzdenek pedagógushiánnyal, így a Bódva-völgye is. Itt van olyan kisvárosi iskola, ahol öt tanári állás is betöltetlen - mondta Molnár Zoltán, a Pedagógusok Szakszervezete Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke a boon.hu-nak.
Az okokat kutatva az elnök rámutatott: a pedagógusok bére még mindig elmarad a versenyszférában dolgozó diplomások bérétől, különösen a pályakezdőké. A feladat viszont nehezebb, mint 20–30 évvel ezelőtt volt. Az sem növeli a pálya vonzóképességét, hogy nincs egységes kötelező tanítási óraszám. Így jelenleg van olyan pedagógus, aki 22 órát tanít egy héten, és van olyan, aki 26-ot. Ha még ehhez hozzávesszük azokat az órákat, amelyeket az igazgató helyettesítésként elrendelhet, akkor előfordulhat, hogy ugyanannyi pénzért az egyik tanár 200 órával többet tanít egy tanévben, mint egy másik.
Egyedül vagyok angoltanár két iskolában - rengeteget túlóráznak a tanárhiány miatt a pedagógusok
Döcögősen indult a tanév sok pedagógus számára. Saját óráik mellett hiányzó kollégáik óráit is meg kell tartaniuk azoknak, akik olyan iskolában dolgoznak, amely még mindig keres pedagógusokat egy-két, rosszabb esetben három-négy álláshelyre - a helyettesítésért pedig egy fillért sem kapnak. Három héttel a tanévkezdés után még mindig hemzsegnek a tanári álláshirdetések az álláshirdető oldalakon és a Facebookon.
A megyei elnök szerint a tanítók helyzetét pedig például az is nehezíti, hogy mivel a gyerekek egész nap az iskolában vannak, a pedagógus reggel fél 8-tól délután 3-ig szinte a vécére sem mehet ki, mert a kisdiákokat nem hagyhatja felügyelet nélkül.
Molnár Zoltán hozzátette: azokra a településekre különösen jellemző a pedagógushiány, ahol sok a roma gyerek, a főiskolák és egyetemek korábban nem készítették fel a tanítókat, tanárokat arra a helyzetre, hogy olyan gyerekekkel kell majd foglalkozniuk, akik családjában az iskolai teljesítmény nem érték.
A lap megszólaltatta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei EGYMI Tornanádaskai Tagintézményének vezetőjét, aki azt mondta, jelenleg két gyógypedagógust tudnának felvenni, ha lenne jelentkező, de nincs. Nehezíti a helyzetet, hogy ebben az évben három gyógypedagógusuk vonul nyugdíjba.
Balog Zoltán szerint nincs tanárhiány, csak lejárató szándékú hírgyártás
Balog Zoltán szerint "minden napra akadna egy-egy jó hír, egy-egy biztató eredmény, egy új fejlesztés, egy megnyíló lehetőség". Az emberi erőforrások minisztere az oktatásról is beszélt. A tanárhiányról azt mondta, "lejárató szándékú hírgyártás" zajlik, a miniszter szerint ma mintegy kétezerrel több tanár dolgozik a pályán, mint 2010 előtt.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
