Szerdán tartja alakuló ülését a megújult Köznevelés-stratégiai Kerekasztal - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden. A testület napirendjén egyebek között a köznevelési intézmények ingatlanfejlesztései, és a digitális eszközök iskolákba történő kiszállítása is szerepel.
A tárca tájékoztatása szerint a testület létszáma és a delegálási joggal rendelkezők köre is bővült, ezzel az eddiginél jelentősen több érintett vehet részt a munkában.
Mint közölték: az eddig is résztvevő Nemzeti Pedagógus Kar és az Országos Köznevelési Tanács nagyobb létszámmal képviselteti magát. Új tagként kerültek be a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák, a tankerületek, a szakképzési centrumok, valamint a négy történelmi egyház.
A korábbiakhoz hasonlóan a testületben továbbra is jelen van a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, az önkormányzati és nemzeti önkormányzati szövetségek, valamint a szülők és a diákok képviselete is.
Az alakuló ülésen a képviselők tájékoztatást kapnak a köznevelési intézmények ingatlanfejlesztéseiről, a digitális eszközök iskolákba történő kiszállításáról, valamint döntenek a kerekasztal ügyrendjéről és a megalakuló munkacsoportokról is - írták.
A kerekasztal tárgyal, a kormány meg dönt - látszatfórum lesz az új köznevelési kerekasztal?
Hosszú hónapokig tartó kormányzati ígérgetés után végül múlt pénteken, vagyis a 2016/2017-es tanév vége után egy nappal jelent meg a köznevelési kerekasztalt szabályozó kormányhatározat. A szervezet a továbbiakban Köznevelés-stratégiai Kerekasztal néven működik - írja a Magyar Nemzet. A Magyar Nemzet azt írja, a több mint 30 fős kerekasztalnak több képviseleti oldala lesz.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
