Meglepő dolog derült ki az iskolai menzákról: mégsem jó, ha sótlan az étel?

Amióta drasztikusan csökkentették a sót a menzákon, többet vacsoráznak a gyerekek – erről számolt be több somogyi szülő a Sonline-nak.

  • Eduline
MTI / Balázs Attila

A lap által megkérdezett szülők tapasztalata egybehangzó: kevesebbet esznek a gyerekek a menzai ebédből, otthon, vacsoraidőben azonban teletömik magukat.

A szülők szerint a tavalyi rendelet az oka, amellyel korlátozzák a menzai sófogyasztást.

A bölcsődéseknél a közétkeztetésben egy grammra számolták ki a napi sókvótát. Az ovisok egyszeri étkezésre 4-6, egész napos étkezésre 3-7 gramm sót fogyaszthatnak. Az általános iskolásoknak egész nap 5-10, egyszeri étkezésre 2-4 gramm a javasolt. A középiskolások már akár napi 5-12 grammot is fogyaszthatnak az ízesítőből. Szakértők szerint azonban minden szervezetnek más a sóigénye.

„Magam sem értem ezt a drasztikus sócsökkentést és sóminőség-váltást, amikor minden jel arra mutat, hogy só nélkül nincs élet” – mondta Heszberger Edina dietetikus, aki szerint az esti, nagymértékű kalóriapótlással a gyerekek megterhelik az emésztőrendszerüket, ami alvászavarhoz és elhízáshoz vezethet.

Ezt a rendszert a budapesti iskolák menzáján is bevezethetnék: szuper ötlet Békéscsabáról

Szuper ötlettel rukkoltak elő Békéscsabán: általános iskolások kedvenc ételeit főzik a menzákon. A kezdeményezés szerint a javaslatokat beépítik az adott havi étlapba, így a kiválasztott menüt minden diák megkaphatja. A Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény kezdeményezte, hogy az általános iskolás diákok javaslatot tehessenek kedvenc ételükre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.