Meglepő dolog derült ki az iskolai menzákról: mégsem jó, ha sótlan az étel?

Amióta drasztikusan csökkentették a sót a menzákon, többet vacsoráznak a gyerekek – erről számolt be több somogyi szülő a Sonline-nak.

  • Eduline
MTI / Balázs Attila

A lap által megkérdezett szülők tapasztalata egybehangzó: kevesebbet esznek a gyerekek a menzai ebédből, otthon, vacsoraidőben azonban teletömik magukat.

A szülők szerint a tavalyi rendelet az oka, amellyel korlátozzák a menzai sófogyasztást.

A bölcsődéseknél a közétkeztetésben egy grammra számolták ki a napi sókvótát. Az ovisok egyszeri étkezésre 4-6, egész napos étkezésre 3-7 gramm sót fogyaszthatnak. Az általános iskolásoknak egész nap 5-10, egyszeri étkezésre 2-4 gramm a javasolt. A középiskolások már akár napi 5-12 grammot is fogyaszthatnak az ízesítőből. Szakértők szerint azonban minden szervezetnek más a sóigénye.

„Magam sem értem ezt a drasztikus sócsökkentést és sóminőség-váltást, amikor minden jel arra mutat, hogy só nélkül nincs élet” – mondta Heszberger Edina dietetikus, aki szerint az esti, nagymértékű kalóriapótlással a gyerekek megterhelik az emésztőrendszerüket, ami alvászavarhoz és elhízáshoz vezethet.

Ezt a rendszert a budapesti iskolák menzáján is bevezethetnék: szuper ötlet Békéscsabáról

Szuper ötlettel rukkoltak elő Békéscsabán: általános iskolások kedvenc ételeit főzik a menzákon. A kezdeményezés szerint a javaslatokat beépítik az adott havi étlapba, így a kiválasztott menüt minden diák megkaphatja. A Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény kezdeményezte, hogy az általános iskolás diákok javaslatot tehessenek kedvenc ételükre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.