Komoly a probléma: sürgősen foglalkozni kell az oktatás minőségének javításával

Növelni kell az oktatásra szánt forrásokat minden területen. Nem csupán a tanárok fizetésének versenyképessé tételével, hanem a szakképzési centrumok technikai fejlesztésével, illetve a tudásátadást segítő digitális eszközök használatával is – hangsúlyozza az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke.

  • Eduline
pixabay

„Ma még kevesebbet fordítunk GDP arányosan az oktatásra, mint az EU-ban általában. Ezen viszont mindenképpen változtatni kell, hogy megőrizhessük az eddig elért eredményeinket, és hosszútávon is biztosítsuk az ország gazdasági fejlődését.” – hangsúlyozta Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, aki szerint az oktatásra elköltött forintok sokszorosan térülnek meg.

Az igényeknek pedig csak úgy lehet megfelelni, ha folyamatosan garantálni tudjuk a hozzáértő munkavállalók utánpótlását - legyen szó technikusokról, operátorokról, vagy épp folyamatvezérlő mérnökökről.

Hozzátette, az oktató munka fejlesztésének részévé kell tenni a digitális megoldások beillesztését a tanításba. Azonban ennek elengedhetetlen feltétele a tanárok felkészítése ezek készség szintű használatára, aminek köszönhetően érthetőbbé, befogadhatóbbá, színesebbé, élménydúsabbá tehetők a gyerekek számára a műszaki és természettudományos ismeretek, információk. 

Amint sikerül a tanárok fizetését a versenyszférában elérhető keresetekhez igazítani, akkor ez a pálya ismét több olyan embert fog vonzani, akik már most is kedvet éreznek a gyerekkel való foglalkozáshoz, a tanításhoz, de anyagi okok miatt erre jelenleg nem mernek vállalkozni.

Hányan tanulhatnak ingyen a Corvinuson 2020-tól?

A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt követően is, hogy alapítványi fenntartásúvá válik az intézmény - jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosa az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.