Valami nagy baj van a szakiskolákban: megvannak a kompetenciamérés eredményei

Nem mindegy, hogy Baranyában, Borsodban vagy Budapesten él a diák, és az sem, hogy nyolcadikosként még általános iskolás, vagy már bekerült valamelyik hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba. Nyilvánosságra hozták a 2013-as kompetenciamérés eredményeit: a szakiskolások eredménye aggasztó.

  • Eduline

Május 28-án újra tesztelik a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok kompetenciáit, a napokban pedig nyilvánosságra hozták a tavalyi, 2013-as kompetenciamérés országos eredményeiről szóló elemzést.

Nem változik a diákok teljesítménye?

Az Oktatási Hivatal által készített elemzés szerint évről évre változik a diákok összteljesítménye, de ez inkább statisztikai ingadozás - 2008 óta nincs jelentősebb változás az országos átlageredményben sem matematikából, sem szövegértésből. Matematikából a fiúk, szövegértésből a lányok a jobbak.

A hatodik és nyolcadik évfolyamos diákok szövegértése az elmúlt évekhez képest fejlődött. A nyolcadikosoknál azonban visszaesés észlelhető
oktatas.hu
Javítottak eredményeiken a nyolcadik és tizedik évfolyamosok, míg a hatodikos tanulók eredményei az elmúlt évekhez képest alig változott.
oktatas.hu

Nem mindegy, hogy Borsodban vagy Pest megyében él a diák

A 2013-as eredmények azt mutatják, hogy még mindig nagyok a különbségek az ország különböző területein élő diákok teljesítménye között: a legjobb és a leggyengébb eredményt elérő járások teljesítménye között - matematikából - 284-596 képességpontnyi, míg szövegértésből 339-563 pontos különbség van.

oktatas.hu

A legrosszabb eredményt az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-dunántúli diákok érték el, míg a legtöbb pontot a közép-magyarországi, a nyugat-dunántúli és a budapesti tanulók szerezték.

Nyolcosztályos gimnázium vagy szakiskola?

A 2013-as kompetenciamérésen is a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok tanulói teljesítettek a legjobban - 152-193 ponttal volt jobb az átlageredményük, mint az általános iskolákban tanulóké. Persze nem véletlenül: arra az Oktatási Hivatal is felhívja a figyelmet, hogy ezekbe az intézményekbe a diákok komoly szelekció után kerülhetnek be.

A másik végpont a szakiskoláké. "Komoly aggodalomra ad okot a 10. évfolyamon a szakképzésben részt vevő tanulók teljesítménye. Amellett, hogy a szakiskolások átlageredménye körülbelül négyötöd-egyszórásnyival marad az országos átlag alatt, a többi évfolyammal való összevetésben ez az eredmény alacsonyabb a négy évvel fiatalabb, az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is" - írja az Oktatási Hivatal.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek a diákok négy év alatt "butultak el", a kutatás szerint ők már akkor is a lemaradók között voltak. "Az azonban már ezekből az adatokból is látható, hogy egy egész képzési forma tanulói nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos szintjét sem" - olvasható a kutatási összefoglalóban.

Számít a családi háttér

Az elemzés arra is rámutat: minél jobb családi háttere van egy diáknak, annál jobb eredményeket ér el a kompetenciamérésen. Az összefüggés már a hatodikosoknál is érzékelhető, és később sem változik.

Az ilyen elemzések azt mutatják meg, hogy a köznevelési rendszer milyen mértékben képes - vagy nem képes - a diákok szociális, kulturális eredetű hátrányait mérsékelni, illetve társadalmi lehetőségeit javítani.

A kompetenciamérésről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.