„A magyar pedagógusok korfája ugyanolyan, mint az európai országok átlaga, azaz az ötvenévesnél idősebb pedagógusok aránya 37 százalék” - így válaszolt Ikotity István LMP-s képviselő írásbeli kérdésére Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumnak (Emmi) parlamenti államtitkára.
„Melyek azok az iskolák, ahol a tantestület tagjainak legalább 25%-a öt éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt?” - ezt a kérdést tette fel az LMP-s képviselő. Rétvári Bence azt írta, a kérdésre nem lehet konkrét választ adni, erről ugyanis nincsenek adataik. „Egyrészt nem lehet előre tudni, hogy hány nő pedagógus kívánja igénybe venni a 40 éves munkaviszonnyal rendelkezők nyugdíjba vonulási lehet őségét. Másrészt a pedagógusok munkahelye évről évre változhat, valamint az adott korosztályba tartozó pedagógus akár több iskolában is taníthat, ami bevett szokás mind az állami, mind más fenntartó esetén” - írja.
Szomorú eredmények a magyar pedagógusokról: idősek, sokat dolgoznak, keveset keresnek
Egyre több az 50 fölötti pedagógus - írja a Haszon az OECD új, 450 oldalas tanulmánya alapján. A lap szerint a pedagógusok korfája tovább romlott: a tanárok 37 százaléka 50 éve fölötti, ami ugyan megfelel az OECD-átlagnak, de mindössze 6 százalékuk 30 év alatti.
Hozzátette: míg a 2010/2011-es tanévben a köznevelésben foglalkoztatott összes fő munkaviszonyú pedagógusok száma 170 ezer fő volt, a 2016/2017-es tanévben már közel 172 ezer, a 2017/2018. tanévben pedig majdnem 174 ezer fő. „Amennyiben ezeket a számokat összevetjük a 2010-es 170 ezer fős létszámmal, akkor azt látjuk, hogy 2010 és 2017 között 4000 fővel növekedett a pedagógusi létszám az országban. Ennek pozitív következménye, hogy már a országos statisztikai átlagban 11,5-ről 10,3-re csökkent az egy pedagógusra jutó gyerekek száma, vagyis több figyelem jut egy-egy tanulóra” - írta.
Ezek a tanárok húzhatnák ki az iskolákat a csávából, mégsem kapnak könnyítést
Meredeken emelkedett az elmúlt években a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusok száma, a távozókat pedig egyre nehezebben tudják pótolni új kollégákkal az álláshirdető oldalakon még két héttel a tanévkezdés után is tanárokat, tanítókat toborzó iskolaigazgatók.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
