„A magyar pedagógusok korfája ugyanolyan, mint az európai országok átlaga, azaz az ötvenévesnél idősebb pedagógusok aránya 37 százalék” - így válaszolt Ikotity István LMP-s képviselő írásbeli kérdésére Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumnak (Emmi) parlamenti államtitkára.
„Melyek azok az iskolák, ahol a tantestület tagjainak legalább 25%-a öt éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt?” - ezt a kérdést tette fel az LMP-s képviselő. Rétvári Bence azt írta, a kérdésre nem lehet konkrét választ adni, erről ugyanis nincsenek adataik. „Egyrészt nem lehet előre tudni, hogy hány nő pedagógus kívánja igénybe venni a 40 éves munkaviszonnyal rendelkezők nyugdíjba vonulási lehet őségét. Másrészt a pedagógusok munkahelye évről évre változhat, valamint az adott korosztályba tartozó pedagógus akár több iskolában is taníthat, ami bevett szokás mind az állami, mind más fenntartó esetén” - írja.
Szomorú eredmények a magyar pedagógusokról: idősek, sokat dolgoznak, keveset keresnek
Egyre több az 50 fölötti pedagógus - írja a Haszon az OECD új, 450 oldalas tanulmánya alapján. A lap szerint a pedagógusok korfája tovább romlott: a tanárok 37 százaléka 50 éve fölötti, ami ugyan megfelel az OECD-átlagnak, de mindössze 6 százalékuk 30 év alatti.
Hozzátette: míg a 2010/2011-es tanévben a köznevelésben foglalkoztatott összes fő munkaviszonyú pedagógusok száma 170 ezer fő volt, a 2016/2017-es tanévben már közel 172 ezer, a 2017/2018. tanévben pedig majdnem 174 ezer fő. „Amennyiben ezeket a számokat összevetjük a 2010-es 170 ezer fős létszámmal, akkor azt látjuk, hogy 2010 és 2017 között 4000 fővel növekedett a pedagógusi létszám az országban. Ennek pozitív következménye, hogy már a országos statisztikai átlagban 11,5-ről 10,3-re csökkent az egy pedagógusra jutó gyerekek száma, vagyis több figyelem jut egy-egy tanulóra” - írta.
Ezek a tanárok húzhatnák ki az iskolákat a csávából, mégsem kapnak könnyítést
Meredeken emelkedett az elmúlt években a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusok száma, a távozókat pedig egyre nehezebben tudják pótolni új kollégákkal az álláshirdető oldalakon még két héttel a tanévkezdés után is tanárokat, tanítókat toborzó iskolaigazgatók.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
