„Melyek azok az iskolák, ahol a tantestület tagjainak legalább 25%-a öt éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt?” - ezt a kérdést tette fel az LMP-s képviselő. Rétvári Bence azt írta, a kérdésre nem lehet konkrét választ adni, erről ugyanis nincsenek adataik. „Egyrészt nem lehet előre tudni, hogy hány nő pedagógus kívánja igénybe venni a 40 éves munkaviszonnyal rendelkezők nyugdíjba vonulási lehet őségét. Másrészt a pedagógusok munkahelye évről évre változhat, valamint az adott korosztályba tartozó pedagógus akár több iskolában is taníthat, ami bevett szokás mind az állami, mind más fenntartó esetén” - írja.
Egyre több az 50 fölötti pedagógus - írja a Haszon az OECD új, 450 oldalas tanulmánya alapján. A lap szerint a pedagógusok korfája tovább romlott: a tanárok 37 százaléka 50 éve fölötti, ami ugyan megfelel az OECD-átlagnak, de mindössze 6 százalékuk 30 év alatti.
Hozzátette: míg a 2010/2011-es tanévben a köznevelésben foglalkoztatott összes fő munkaviszonyú pedagógusok száma 170 ezer fő volt, a 2016/2017-es tanévben már közel 172 ezer, a 2017/2018. tanévben pedig majdnem 174 ezer fő. „Amennyiben ezeket a számokat összevetjük a 2010-es 170 ezer fős létszámmal, akkor azt látjuk, hogy 2010 és 2017 között 4000 fővel növekedett a pedagógusi létszám az országban. Ennek pozitív következménye, hogy már a országos statisztikai átlagban 11,5-ről 10,3-re csökkent az egy pedagógusra jutó gyerekek száma, vagyis több figyelem jut egy-egy tanulóra” - írta.
Meredeken emelkedett az elmúlt években a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusok száma, a távozókat pedig egyre nehezebben tudják pótolni új kollégákkal az álláshirdető oldalakon még két héttel a tanévkezdés után is tanárokat, tanítókat toborzó iskolaigazgatók.
