Hiába erősítik a szakképzést, a gimnáziumok népszerűsége nő

Bár a kormányzat célja a szakképzést biztosító iskolák erősítése, mégis évről évre nő a gimnáziumok népszerűsége - írja a Magyar Nemzet csütörtöki számában az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva.

  • MTI
Túry Gergely
Ezekből kiderül, hogy főként a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumi képzést nyújtó intézményeket választják évről évre többen. Míg tíz évvel ezelőtt hatosztályos gimnáziumba 4857-en, nyolcosztályosba 3342-en jelentkeztek, ezek a számok a 2016/2017-es tanévre szóló központi felvételin már 7048-ra, illetve 5411-re nőttek annak ellenére, hogy folyamatosan csökken a gyerekek száma.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke a lapnak elmondta: kommunikációs szinten valóban megjelent a szándék, hogy jó lenne, ha többen tanulnának a szakképzésben. Hozzátette, hogy olyan konkrét intézkedés végül nem történt, amely például csökkentette volna a férőhelyek számát; változatlanok maradtak a gimnáziumi kapacitások.

A pedagóguskar elnöke szerint az elmúlt években inkább arra irányult a szándék, hogy megerősítsék a szakképző iskolákat, ami miatt idén ősztől átalakult a szakképzés rendszere. Az, hogy a mostani újítások beválnak-e, szakmai kérdés lesz, "mindenesetre sok kétely kíséri ezeket a kísérletek" - mondta el Horváth Péter.Nagyon sok hely maradt üresen a szakgimnáziumi és szakközépiskolai jelentkezés után

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.