Nem tudják leolvasni az időt az analóg órákról a brit iskolások, így reagáltak az iskolák

Egyre több brit iskolában cserélik le az analóg órákat digitális készülékekre, mert a diákok arra panaszkodnak, hogy vizsgáik közben nem tudják leolvasni az időt, így azt sem tudják, hány percük van még a feladatok megoldására.

  • Eduline
pixabay

„Digitális óra van a telefonjukon, a számítógépükön. Majdnem minden tárgyuk digitális, ezekhez szoktak hozzá” – mondta az okokról a Telegraph-nak Malcolm Trobe, a brit iskolaigazgatók szervezetének helyettes főtitkára.

Trobe szerint az a cél, hogy a diákok minél nyugodtabban vizsgázhassanak, ezért inkább lecserélik az analóg órákat – így legalább a tanulóknak nem kell megszakítaniuk a feladatmegoldást azért, hogy megkérdezzék az ügyelő tanárt, hány percük van még hátra.

Miután a téma előkerült egy konferencián, a közösségi oldalakon sok pedagógus osztotta meg tapasztalatait. Az egyik londoni iskola igazgatója például arról számolt be, hogy ők már digitális órákra cserélték ki a hagyományos órákat, mert a 9-11 évesek egyszerűen képtelenek voltak leolvasni az időt.

Malcolm Trobe szerint mire a diákok eljutnak a középiskolába, már tudják használni az analóg órákat is – bár nem mindegyikük.

Nem megy a kézírás az elsősöknek

Nem megy a kézírás a gyerekek nagy részének: egy német kutatás szerint a kisiskolások mintegy 70 százaléka az óvoda után nem rendelkezik azokkal a mozgási képességekkel, amelyek a kézírás feltételei. Sok gyerek nem tudja befűzni a cipőfűzőjét, nem áll meg egy lábon, és nem jó a kézírása: ezek a képességek összefüggenek egymással - mondta Stephanie Müller oktatáskutató.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.