Demonstrációt szerveznek diákok január 19-re, a Parlament elé, így tiltakoznak a túlterheltség, a magas óraszámok ellen. A Facebookon szervezett eseményhez eddig 1900-an csatlakoztak, a szervezők mindenkitől azt kérik, piros sapkát, sálat vagy kesztyűt viseljen a januári napon.
A "Ne menj suliba január 19-én!" elnevezésű akciót a hvg.hu szúrta ki a Facebookon, az esemény oldalán eddig 1900-an jelezték, hogy ott lesznek.
Mindenkinek veleszületett joga tudni, tanulni. Ennélfogva, ezzel az eseménnyel szeretnénk tudni és tudatni. Tudni azt, hogy az oktatás, aminek részesei vagyunk korántsem modern, és tudatni azt, hogy nekünk ebből elegünk van.
Elegünk van, hogy a 19. századi egyetemes anyagot olyan részletezve tanuljuk, mintha tegnap történt volna és, hogy ezt 7, 8 vagy 9 órában kell megoldani. Igenis fontos tanulni a múltat, de ahogy telik az idő, bővülnek az ismeretek, velük együtt a tananyag, és ez egy idő után borzalmasan felhalmozódik. A fiatalságunk siralmasan nagy része telik a felesleges anyagok túlrészletezésével, miközben tanulhatnánk ugyanezeket az ismereteket lényegre törően, miközben egy tantárgyi óra különböző összefüggésekre is rámutat a modern világgal kapcsolatban. Ha ez nincs meg, nem leszünk naprakészek, nem tanulunk meg önállóan élni, saját értékrend és értékelés útján döntést hozni és nem lesz szabad az elménk. Továbbá fontos tudnunk, hogy mi az érzékelhető problémáink forrása, háttere.Nem akarunk mind ugyanúgy viszonyulni a világhoz, mert mind mások vagyunk, ezért az oktatás se faragjon minket egy és ugyanazon mintára. Nézzünk körbe és meglátjuk, hogy tanulni a múlt világáról és a modern világról összefüggően, tartalmasan, jókedvűen és érdekesen igenis lehet. Csak bele kell nézni például a finn oktatási rendszerbe: nincs osztályzás az első években, ezáltal nem alakul ki stressz a gyerekekben; nem alakul ki kiközösítés, mert nem csak oktatnak, hanem közösségeket alakítanak; rövid a napi tanítási idő, ezáltal nem fáradnak el a diákok és jobban tudnak koncentrálni. És ez csak pár példa. Ott a szakértelemre, a kutatásokra és a gyermekpszichológusok véleményére igenis ad az oktatási miniszter. Magyarországon nem. Még csak szakértő oktatási minisztérium sincs, aki odafigyelne a diákokra
- írják a szervezők, akik az akcióval az oktatás problémáira akarják felhívni a figyelmet, sőt - olvasható a Facebookon - "ha más nem, akkor mi fogunk változtatni a régi, elavult oktatási rendszer igazságtalanságain".
Újabb diák levele terjed a Facebookon: fiatalok vagyunk, nem robotok
"Nem egy, nem két embert látok reggelente a buszon, akik hullafáradtak, alig élnek, mert az iskola leszívja őket. Fiatalok vagyunk, nem robotok" - olvasható egy Facebookon terjedő levélben.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
