Újabb diáktüntetés jön? Kiürítenék az iskolákat január 19-én

Demonstrációt szerveznek diákok január 19-re, a Parlament elé, így tiltakoznak a túlterheltség, a magas óraszámok ellen. A Facebookon szervezett eseményhez eddig 1900-an csatlakoztak, a szervezők mindenkitől azt kérik, piros sapkát, sálat vagy kesztyűt viseljen a januári napon.

  • Eduline
Facebook

A "Ne menj suliba január 19-én!" elnevezésű akciót a hvg.hu szúrta ki a Facebookon, az esemény oldalán eddig 1900-an jelezték, hogy ott lesznek.

Mindenkinek veleszületett joga tudni, tanulni. Ennélfogva, ezzel az eseménnyel szeretnénk tudni és tudatni. Tudni azt, hogy az oktatás, aminek részesei vagyunk korántsem modern, és tudatni azt, hogy nekünk ebből elegünk van.

Elegünk van, hogy a 19. századi egyetemes anyagot olyan részletezve tanuljuk, mintha tegnap történt volna és, hogy ezt 7, 8 vagy 9 órában kell megoldani. Igenis fontos tanulni a múltat, de ahogy telik az idő, bővülnek az ismeretek, velük együtt a tananyag, és ez egy idő után borzalmasan felhalmozódik. A fiatalságunk siralmasan nagy része telik a felesleges anyagok túlrészletezésével, miközben tanulhatnánk ugyanezeket az ismereteket lényegre törően, miközben egy tantárgyi óra különböző összefüggésekre is rámutat a modern világgal kapcsolatban. Ha ez nincs meg, nem leszünk naprakészek, nem tanulunk meg önállóan élni, saját értékrend és értékelés útján döntést hozni és nem lesz szabad az elménk. Továbbá fontos tudnunk, hogy mi az érzékelhető problémáink forrása, háttere.

Nem akarunk mind ugyanúgy viszonyulni a világhoz, mert mind mások vagyunk, ezért az oktatás se faragjon minket egy és ugyanazon mintára. Nézzünk körbe és meglátjuk, hogy tanulni a múlt világáról és a modern világról összefüggően, tartalmasan, jókedvűen és érdekesen igenis lehet. Csak bele kell nézni például a finn oktatási rendszerbe: nincs osztályzás az első években, ezáltal nem alakul ki stressz a gyerekekben; nem alakul ki kiközösítés, mert nem csak oktatnak, hanem közösségeket alakítanak; rövid a napi tanítási idő, ezáltal nem fáradnak el a diákok és jobban tudnak koncentrálni. És ez csak pár példa. Ott a szakértelemre, a kutatásokra és a gyermekpszichológusok véleményére igenis ad az oktatási miniszter. Magyarországon nem. Még csak szakértő oktatási minisztérium sincs, aki odafigyelne a diákokra

- írják a szervezők, akik az akcióval az oktatás problémáira akarják felhívni a figyelmet, sőt - olvasható a Facebookon - "ha más nem, akkor mi fogunk változtatni a régi, elavult oktatási rendszer igazságtalanságain".

Újabb diák levele terjed a Facebookon: fiatalok vagyunk, nem robotok

"Nem egy, nem két embert látok reggelente a buszon, akik hullafáradtak, alig élnek, mert az iskola leszívja őket. Fiatalok vagyunk, nem robotok" - olvasható egy Facebookon terjedő levélben.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.