Több ezren tüntettek péntek este Budapesten igazságosabb, demokratikusabb, diákközpontú és modern, a tanulókat nem túlterhelő oktatási rendszerért, sőt ultimátumot is adtak a kormánynak. De pontosan mit követelnek a diákok?
A diákok tizenkét pontban foglalták össze követeléseiket, amelyekre - hangzott el a demonstráción - január 31-ig várnak jogszabályi garanciát a kormánytól. Ha ez nem történik meg, folytatják a tüntetést.
Többek között azt követelik, hogy
töröljék el a nulladik órákat
ne legyen hosszabb a tanévne szorítsák ki az oktatásból a 18 évnél fiatalabbakatállítsák vissza a 2011-es felsőoktatási felvételi keretszámokathozzanak létre névtelen tanárértékelő rendszert, amelynek az eredményei nyilvánosaklegyen szólásszabadság az iskolákban, senkinek ne tiltsák meg a nyilatkozástaz általános iskolákban 25-re, a középiskolákban 30-ra csökkentsék a maximális óraszámotne legyen kötelező a szakmai érettségiA tüntetésről szóló tudósításunkat és képes összefoglalónkat itt találjátok:
Egyetemi polgárnak hívnak minket, pedig jobbágyok vagyunk: utcára vonultak a diákok
Több ezer diák, szülő és tanár tüntet a minőségi oktatásért az Alkotmány utcában, a felszólalók a diákok túlterheltségére, a felsőoktatási felvételi rendszer igazságtalanságára, a tanterv átgondolatlanságára hívják fel a figyelmet. A tömeg időnként a 2012-es diáktüntetések "semmit rólunk nélkülünk" mottóját skandálja. Cikkünket folyamatosan frissítjük.
A mai oktatás egy zombigyár: így tüntettek a diákok a Parlamentnél
Több mint kétezren tüntettek az Alkotmány utcában az oktatáspolitika következetlensége, a diákok túlterheltsége, a felvételi rendszer igazságtalansága ellen. Képek.
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
