A középiskolások nagy dilemmája, hogy melyik egyetemet válasszák. De lehet, hogy már korábban el kellene gondolkozni a továbbtanuláson? Vajon mikor érdemes eldönteni, hogy melyik lesz a legjobb egyetem?
Ez fontos pillanata a középiskolások életének, de sok esetben már túl késő a jó döntés meghozásához- írja The Guardian.
Egy 2016-ban egy felmérés rámutatott arra, hogy azok a diákok, akik már 10 éves koruk körül tudják, hogy egyetemre szeretnének menni, nagyobb valószínűséggel jutnak be felsőoktatási intézménybe, mint azok, akik a később döntenek. Ezért a kutatás szerint az egyetemeknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk az általános iskolások pályaorientációjára.
Ha az általános iskolásokban tudatosítjuk, hogy a felsőoktatás mindenki számára elérhető, akkor lehet, hogy sokkal több diák dönt a továbbtanulás mellett.
Ha azonban már fiatalabb korban megértik, mi az a felsőoktatás, és milyen lehetőségeik lesznek, ha továbbtanulnak, könnyebben lehet ellensúlyozni azt az "oktatásellenes" gondolkodásmódot, amely néha már az általános iskolában befészkeli magát a diákok fejébe.
Van olyan budapesti gimnázium, ahonnan tízből négy végzős külföldön tanul tovább
A végzett diákok 35-40 százaléka külföldön tanul tovább - erről számoltak be a hvg.hu-nak több vezető budapesti gimnáziumban. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium évnyitóján kiderült, hogy az idén érettségizett diákok 41 százaléka nem a hazai felsőoktatásban folyatja tanulmányait. Ez az arány tavaly még „csak" 38 százalék volt - írja a hvg.hu.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
