A középiskolások nagy dilemmája, hogy melyik egyetemet válasszák. De lehet, hogy már korábban el kellene gondolkozni a továbbtanuláson? Vajon mikor érdemes eldönteni, hogy melyik lesz a legjobb egyetem?
Ez fontos pillanata a középiskolások életének, de sok esetben már túl késő a jó döntés meghozásához- írja The Guardian.
Egy 2016-ban egy felmérés rámutatott arra, hogy azok a diákok, akik már 10 éves koruk körül tudják, hogy egyetemre szeretnének menni, nagyobb valószínűséggel jutnak be felsőoktatási intézménybe, mint azok, akik a később döntenek. Ezért a kutatás szerint az egyetemeknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk az általános iskolások pályaorientációjára.
Ha az általános iskolásokban tudatosítjuk, hogy a felsőoktatás mindenki számára elérhető, akkor lehet, hogy sokkal több diák dönt a továbbtanulás mellett.
Ha azonban már fiatalabb korban megértik, mi az a felsőoktatás, és milyen lehetőségeik lesznek, ha továbbtanulnak, könnyebben lehet ellensúlyozni azt az "oktatásellenes" gondolkodásmódot, amely néha már az általános iskolában befészkeli magát a diákok fejébe.
Van olyan budapesti gimnázium, ahonnan tízből négy végzős külföldön tanul tovább
A végzett diákok 35-40 százaléka külföldön tanul tovább - erről számoltak be a hvg.hu-nak több vezető budapesti gimnáziumban. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium évnyitóján kiderült, hogy az idén érettségizett diákok 41 százaléka nem a hazai felsőoktatásban folyatja tanulmányait. Ez az arány tavaly még „csak" 38 százalék volt - írja a hvg.hu.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
