Egyelőre úgy tűnik, vakvágányon siklik a menzareform. A diákok többsége nem szereti, amit kap, a középiskolások háromnegyede pedig inkább a gyorsétterembe jár vagy otthon eszik.
Több sebből is vérzik a menzareform. Nem csak az ételek jelentenek gondot, hanem az is, hogy kevés a hely, sokat kell sorba állni, a felsőbb osztályoknak pedig gyakran a 10 perces szünetben kellene megebédelni. Vagy csak a tanítás végén engedik őket az ebédlőbe, akkor pedig többen inkább már hazamennek. Ezek a képek terjednek a neten: gusztustalan menzamenük
A megkérdezett gyerekekből dől a panasz, éles ellentétben az étlap étvágygerjesztő ajánlatával, illetve a szülői értekezleten elhangzó tanári állítással, amely szerint a menza ízletes. Bár talán kicsit drágább. A havi menzadíj a legtöbb helyen tízezer forint fölé csúszik, főként háromszori étkezés esetén, illetve azokban a kerületekben, ahol a „külsősöknek” felárat kell fizetniük – írta a Népszabadság.
„Nehéz az áttörés” – ismerte el a Tettinger Antal, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének (MKSZ) elnöke, korábbi Pest megyei tiszti főorvos, aki azonban úgy véli, hogy az egészséges táplálkozásra nevelés támogatandó cél. De a sikerhez a szülőket is „meg kell reformálni”, hiszen a gyerekek az év felében otthon étkeznek, és ha az nagyon eltér az iskolaitól, akkor nehezebben fogadják el az újat. Nem tagadja: a reform bevezetése óta több a maradék, de szerinte ez a hozzászoktatás időszaka után csökkenni fog. Persze nem mindegy, hogy 250 vagy 750 forintból kell kihozni egy napi adagot, márpedig az országban háromszoros különbség van az egyes iskolák között. Meglepő fotók: ilyen ételeket kapnak a diákok az iskolai menzán külföldön
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
