Nem tetszik a menzakaja a diákoknak, de nem kaphatnak mást

Egyelőre úgy tűnik, vakvágányon siklik a menzareform. A diákok többsége nem szereti, amit kap, a középiskolások háromnegyede pedig inkább a gyorsétterembe jár vagy otthon eszik.

  • Eduline
Fazekas István

Több sebből is vérzik a menzareform. Nem csak az ételek jelentenek gondot, hanem az is, hogy kevés a hely, sokat kell sorba állni, a felsőbb osztályoknak pedig gyakran a 10 perces szünetben kellene megebédelni. Vagy csak a tanítás végén engedik őket az ebédlőbe, akkor pedig többen inkább már hazamennek. Ezek a képek terjednek a neten: gusztustalan menzamenük

A megkérdezett gyerekekből dől a panasz, éles ellentétben az étlap étvágygerjesztő ajánlatával, illetve a szülői értekezleten elhangzó tanári állítással, amely szerint a menza ízletes. Bár talán kicsit drágább. A havi menzadíj a legtöbb helyen tízezer forint fölé csúszik, főként háromszori étkezés esetén, illetve azokban a kerületekben, ahol a „külsősöknek” felárat kell fizetniük – írta a Népszabadság.

„Nehéz az áttörés” – ismerte el a Tettinger Antal, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének (MKSZ) elnöke, korábbi Pest megyei tiszti főorvos, aki azonban úgy véli, hogy az egészséges táplálkozásra nevelés támogatandó cél. De a sikerhez a szülőket is „meg kell reformálni”, hiszen a gyerekek az év felében otthon étkeznek, és ha az nagyon eltér az iskolaitól, akkor nehezebben fogadják el az újat. Nem tagadja: a reform bevezetése óta több a maradék, de szerinte ez a hozzászoktatás időszaka után csökkenni fog. Persze nem mindegy, hogy 250 vagy 750 forintból kell kihozni egy napi adagot, márpedig az országban háromszoros különbség van az egyes iskolák között. Meglepő fotók: ilyen ételeket kapnak a diákok az iskolai menzán külföldön

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.