Egyelőre úgy tűnik, vakvágányon siklik a menzareform. A diákok többsége nem szereti, amit kap, a középiskolások háromnegyede pedig inkább a gyorsétterembe jár vagy otthon eszik.
Több sebből is vérzik a menzareform. Nem csak az ételek jelentenek gondot, hanem az is, hogy kevés a hely, sokat kell sorba állni, a felsőbb osztályoknak pedig gyakran a 10 perces szünetben kellene megebédelni. Vagy csak a tanítás végén engedik őket az ebédlőbe, akkor pedig többen inkább már hazamennek. Ezek a képek terjednek a neten: gusztustalan menzamenük
A megkérdezett gyerekekből dől a panasz, éles ellentétben az étlap étvágygerjesztő ajánlatával, illetve a szülői értekezleten elhangzó tanári állítással, amely szerint a menza ízletes. Bár talán kicsit drágább. A havi menzadíj a legtöbb helyen tízezer forint fölé csúszik, főként háromszori étkezés esetén, illetve azokban a kerületekben, ahol a „külsősöknek” felárat kell fizetniük – írta a Népszabadság.
„Nehéz az áttörés” – ismerte el a Tettinger Antal, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének (MKSZ) elnöke, korábbi Pest megyei tiszti főorvos, aki azonban úgy véli, hogy az egészséges táplálkozásra nevelés támogatandó cél. De a sikerhez a szülőket is „meg kell reformálni”, hiszen a gyerekek az év felében otthon étkeznek, és ha az nagyon eltér az iskolaitól, akkor nehezebben fogadják el az újat. Nem tagadja: a reform bevezetése óta több a maradék, de szerinte ez a hozzászoktatás időszaka után csökkenni fog. Persze nem mindegy, hogy 250 vagy 750 forintból kell kihozni egy napi adagot, márpedig az országban háromszoros különbség van az egyes iskolák között. Meglepő fotók: ilyen ételeket kapnak a diákok az iskolai menzán külföldön
A legtöbb családnak nagy segítség a mindennapokban, hogy a tanévvel együtt újraindul a gyerekek intézményi étkeztetése, amely bizonyos esetekben, szociális alapon ingyen vagy féláron vehető igénybe.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
