Egy pofonegyszerű módszerrel megkönnyíthetik a diszlexiások életét

Az emberi szemben lévő fényérzékelő sejtek elrendeződése lehet a felelős a diszlexiáért - vélik francia kutatók.

  • Eduline
Fülöp Máté

A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban közölt eredmények szerint a diszlexiásoknál az érintett sejtek ugyanolyan mintázatban helyezkednek el mindkét szemben. Ez összezavarhatja az agyat, amely tükörképekként fogja fel a látottakat.

A nem diszlexiás embereknél a sejtek aszimmetrikusan helyezkednek el, lehetővé téve, hogy az egyik szemből érkező jeleket felülírják a másikból érkező információk, aminek eredményeként az agy végül csak egyetlen képet észlel.

A kutatók szerint az aszimmetria hiánya lehet a biológiai és anatómiai alapja az olvasási és helyesírási nehézségeknek. Mint rámutattak, a diszlexiás emberekre jellemzőek az úgynevezett "tükörhibák", például összekeverik a b és a d betűket.

"A megfigyeléseink alapján arra jutottunk, hogy szinte biztosan megtaláltuk a diszlexia egyik okát" - mondta Guy Ropars, a Rennesi Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy a felfedezés egy "viszonylag egyszerű" diagnosztikai módszert tesz lehetővé, ami annyiból áll, hogy meg kell vizsgálni a páciens szemét.

A szakemberek felfedeztek egy parányi időbeli eltérést is az elsődleges kép és az agy átellenes féltekéjén "felbukkanó" tükörkép között. Ezt kihasználva pedig kifejlesztettek egy módszert, amellyel kitörölhetik a diszlexiásokat megzavaró tükörképet, mindössze egy LED-lámpa segítségével.

A szakemberek a lámpa gyors, szabad szemmel nem is látható villogtatásával törölték ki a képek egyikét a tanulmányba bevont diszlexiás emberek agyából, miközben az alanyok olvastak. Az előzetes vizsgálatok során a résztvevők "csodalámpaként" emlegették a műszert, ám további vizsgálatokra van szükség a módszer hatékonyságának bizonyítására. Az olvasási és nyelvértési nehézséggel járó részképességzavar nagyjából 700 millió embert, vagyis a világ népességének 10 százalékát érinti.

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.