Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
„A rendszer úgy rossz, ahogy van. A központi írásbeli felvételi a magyar iskolarendszer szelektivitásából következik és azt erősíti. Kifejezetten kártékonynak tartom, hogy 10-12 éveseknek és 14 éveseknek vizsgázniuk kell, és hogy ez alapján alakulnak ki úgynevezett jó iskolák és a maradékból a rossz vagy gyengébb iskolák” - szögezi le Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, hozzátéve: „így aztán az igazságtalan felvételi rendszer feladatsorai sem lehetnek jók”.
Fülöp Máté
„Kétfajta rossz út van. Az egyik, amikor a feladatlap a tanult anyagot méri, mondatelemzést vagy szófajokat, toldalékokat vagy helyesírást. Akkor az a baj, hogy abszolút ismeretközpontú lesz, szemben a kompetenciaközpontúság divatos és jogos elvével. Ha meg az iskolától eltávolodik, szókincset, logikai képességeket vizsgál a feladatlap, tehát nem az iskolai tananyag ismeretét kéri számon, akkor meg elsősorban szociális hátteret mér. A gyerekek kommunikációs képességét, nyelvhasználatának árnyaltságát, amit nem az általános iskola első négy-öt évében dől el, hanem otthon” - magyarázza.
Emojik és édinyelv
„Nagyon sok felső tagozatos tanárnak nem ez lesz a véleménye, de a maga műfajában ez egy jó feladatsor. Vannak benne olyan jópofa feladatok, mint például az emotikonok jelentéséről szóló, amit konkrétan az iskolában nem tanítanak, de a téma a képi és a nyelvi kód közötti váltás miatt fontos” - magyarázza Arató László, aki szerint az „édinyelvről” szóló nyelvészeti szöveg és a témához kapcsolódó Lackfi János-vers is kiváló, a kérdések azt mérik, tudnak-e a gyerekek szöveget értelmezni, analógiásan gondolkodni. „A feladatsor a logikus gondolkodást is teszteli, hiszen a nyelvészeti szövegben lévő szóalkotási sajátosságok alapján kell kitalálni, hogy mit jelenthetnek a Lackfi-versben lévő szavak, mint például a lekipali” - mondja.
| A középiskolai felvételi számokban |
Összesen 68 600 diák írta meg a központi felvételi feladatsorait szombat délelőtt. A 9. évfolyamra felvételizők írásbelijére 54 000-en jelentkeztek, a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin majdnem 8 600-an, a 8 évfolyamoson közel 6 000-en vettek részt. A diákok magyar nyelvből és matematikából vizsgáztak. Központi írásbeli vizsgát csak a gimnáziumok és a szakgimnáziumok írhatnak elő. Idén 421 középiskola (a középiskolák 63 százaléka) határozta meg, hogy a hozzájuk jelentkező tanulók vegyenek részt a központi írásbeliken. |
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a feladatsorban jó arányban vannak az iskolai tudásra építő és a logikai képességeket, szókincset, anyanyelvi kompetenciát mérő feladatok. Ugyanakkor két feladattípus nemcsak a nyolcadikosoknak összeállított vizsgán, hanem a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok írásbelijén is felülreprezentált: a szólásokról, közmondásokról szóló, valamint a „szókirakó” típusú feladatok. „Szólásokból valamivel kevesebb van az idei feladatsorokban, és azoknak is kihúzták a méregfogát. Nem azon múlik, meg tudják-e oldani a gyerekek a feladatot, hogy ismerik-e az adott szólást, hanem hogy meg tudják-e fejteni azokat” - teszi hozzá. Az ELTE Radnóti-gimnáziumának tanára szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok magyar nyelvi feladatsorai is kiegyensúlyozottabbak, mint a tavalyiak, kevesebb hibát lehet bennük felfedezni - míg 2016-ban olyan témakör is előkerült az egyik tesztben, amelyet a NAT nem tartalmazott, addig idén ilyen problémával nem szembesültek a vizsgázók.
Megvannak a középiskolai írásbeli felvételi megoldásai: itt ellenőrizhetitek
Nyilvánosságra hozta a Oktatási Hivatal a négy és öt évfolyamos középiskolák központi írásbeli felvételijének feladatsorait és megoldásait. Nézzétek meg, hány pontot szereztetek. Az írásbeli eredményéről a vizsgát szervező középiskolák 2018. február 8-áig közvetlenül tájékoztatják a vizsgázókat. A diákok a vizsga részletes eredményeit is megnézhetik azon az értékelőlapon, amelyet a középiskolától kapnak meg.
A gond sokak számára inkább az időhiány, tíz feladatra nem mindenkinek elég a negyvenöt perc, „sokat számít a pszichológiai állapot, hogy ki mennyire van bemerevedve a vizsgán, mennyire gyorsan vág az esze”. A gyerekek dolgát az sem könnyíti meg, hogy a feladatsor legvégén van a legtöbb pontot érő feladat, a szövegalkotás, sokan pedig addigra már elfáradnak.
"Sokan az első ismeretlen kérdésnél pánikolnak be"
„A nyolcadikosok feladatsorának nehézségi szintje hasonló volt, mint az előző években, bár azok a diákok, akik szombaton vizsgáztak, biztosan nehezebbnek érezték. A vizsgaszituáció, a stressz és a kevés idő miatt általában úgy érzik, hogy az ő feladatsoruk nehezebb, mint azok, amelyekkel otthon gyakoroltak” - mondja Baloghné Békési Beáta, a legismertebb matematikaoktatási portál, a Matek Oázis oktatási vezetője. Nem véletlen, hogy így éreznek a diákok, túlnyomó többségük először a középiskolai felvételin szembesül azzal, milyen egy vizsgaszituáció. „Leülnek a gyerekek, sokuk fején átfut a gondolat, hogy ezen múlik a jövőjük, és akkor persze leblokkolnak. Sokan pedig az első ismeretlen kérdésnél pánikolnak be” - teszi hozzá a matematikatanár.
Persze az idei feladatsorban is volt egy-két meglepő feladat. „Mindjárt az elején prímszámokról, oszthatóságról, belső szögekről kaptak kérdéseket a diákok, pedig ott eddig csak számolni kellett. A törtek is nagyobb szerepet kaptak a felvételin, mint tavaly vagy tavalyelőtt” - mondja Baloghné Békési Beáta, aki szerint a függvény is sokakat meglepett, ugyanis a felvételin ritkán fordul elő függvényes feladat, „bár nem volt igazán nehéz, a lineáris függvény hetedikes anyag, de a tört együttható miatt biztosan volt, akinek gondot okozott”.
| Túl könnyű volt a hatodikosok matektesztje? |
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) oldalán megjelent írás szerint „az idei hatodikos írásbeli felvételi vizsgán - valószínűleg a tavalyi írásbelit követő felháborodások miatt - egy rendkívül könnyű matek felvételi vizsgával lepték meg a gyerekeket (...) Ez azt jelenti, hogy elsősorban nem a matek eredmények fognak szórni a felvételi eljárásokban (hiszen azt egy közepes matekos is elég magas pontszámúra tudta megírni), hanem a magyar, ami viszont idén egy kicsit nehezebbre sikerült, mint a korábbi években". Baloghné Békési Beáta is egyetért azzal, hogy a hatodikosoknak készített feladatsor tavaly és két éve is nagyon nehéz volt, „voltak olyan feladatok, amelyeket nehezebben lehetett megoldani, mint a nyolcadikosokét, ráadásul sok kérdésre kellett válaszolni. Ehhez képest az idei valóban könnyebb volt, úgy tűnik, a tavalyi tiltakozásnak meglett a hatása”. |
A matematikatanár szerint idén is voltak hosszabb szövegezésű feladatok, „ezeknél az a nehézség, hogy a hosszú szövegekből többféle információt, adatot ki kell hámozni”. „Az utolsó, halastóról szóló feladatba valószínűleg sok diáknak beletört a bicskája. Ha elegendő idő lett volna, ha a gyerekek nem lennének stresszhelyzetben, és ha ez a feladat nem az utolsó helyre került volna a tesztben, akkor valószínűleg sokkal többen tudták volna megválaszolni, mert azért visszafelé következtetve elég gyorsan el lehetett jutni a megoldáshoz” - mondja .
„A középiskolai felvételin nem az iskolában megszokott kérdéseket, feladatokat kapják a gyerekek, a tanult összefüggéseket újfajta módon kell alkalmazniuk. És ehhez hozzájön még a stressz és az időhiány, ez pedig igazán nehézzé teszi az egész vizsgát” - magyarázza a Matek Oázis oktatási vezetője, aki a visszajelzésekből úgy látja, az írásbeli azoknak sikerült igazán jól, akik nagyon célzottan készültek rá, „ilyen típusfeladatokat oldottak meg, arra is felkészültek, hogy tempósan kell dolgozniuk és hogy fejszámolásban is jónak kell lenniük”.
Alapos felkészülés nélkül nem megy - válaszolja a matematikatanár arra a kérdésre, elérhetnek- e magas pontszámot azok a diákok, akik jó matekosok, az órákon jól teljesítenek, de célzottan nem gyakorolnak a felvételire. A 45 perc ugyanis sokak számára túl kevés tíz feladat megoldására. Baloghné Békési Beáta szerint idén ugyan kevesebb részkérdést kaptak a diákok, mint tavaly, de ettől még nem lett könnyebb az írásbeli - sőt, a több részkérdésből álló feladatokkal könnyebb részpontokat gyűjteni.
Súlyos gondok vannak a középiskolai felvételivel?
Január 20-án több ezer általános iskolás írja meg a központi középiskolai felvételit magyarból és matematikából. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember szerint a jelenlegi középiskolai felvételi rendszer szembemegy a tizenévesek alapvető szükségleteivel és érdekeivel. A szakember a wmn.hu-n megjelent cikkében azt írja, "mondjuk ki, hogy a jelenlegi rendszerben a szülők elvárása sokszor arra irányul, hogy a gyerekük 12-14 évesen tulajdonképpen az egyetemi felvételijét írja meg.
