Jövő szeptembertől sem az új NAT alapján kezdődik majd a tanév

Hiába ígérték korábban, hogy 2019-ben már egy modernizált alaptanterv szerint fog kezdődni a tanév, az új NAT idén nyári elfogadására nem sok esély van.

  • Eduline
Fülöp Máté

A Magyar Nemzet azt írja, mivel az Országgyűlés nyárig nem tárgyal érdemi kérdéseket, illetve a kormány is korlátozottan ülésezik, a még készülő új Nemzeti alaptanterv (NAT) júniusi elfogadására gyakorlatilag nincs esély.

Hiller István korábbi oktatási miniszter úgy véli, a késés oka lehet, hogy a kormány és Csépe Valéria, az új NAT kidolgozásával megbízott akadémikus csapata között az oktatásügy területén „koncepcionális különbségek” vannak.

Új tantárgyat vezethetnek be az iskolákban: jön a kötelező pénzügy óra?

Elképzelhető, hogy önálló tantárgy lesz az iskolák 7-10. évfolyamán a pénzügyi ismeretek - ez áll a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó stratégiában, amelyet hétfőn tett közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormány.hu-n. A pénzügyi ismereteket kötelező tartalomként fogják oktatni a 7-10.

Szerinte a Csépe-féle tervek olyan modern oktatás felé mutatnak, amely az alapkészségek és a tanulási képesség fejlesztésére törekszik, ezzel szemben a kormány a poroszos, konzervatív oktatás modelljét erőltette. Az MSZP szakpolitikusa szerint a kormány érdeke, hogy a választások előtt ne derüljön ki, az eltelt nyolc év oktatáspolitikája zsákutca volt, és most teljes reformra szorul, ezért tudatosan lassítja a folyamatot, még ha mást ígért is a diákoknak és a tanároknak.

Bizonytalanság a tankönyvpiacon: mi lesz a magánkiadók könyveivel?

Lassan lejár a magánkiadók tankönyveinek engedélye, és az érintettek nem tudják, mi vár rájuk - írja a hvg.hu. Április 1-jén indul az iskolák egy hónapos tankönyvrendelési időszaka, ám 2018. augusztus 31-én lejár az engedélye azoknak a tankönyveknek, amelyeket a magánkiadók adtak ki.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.