Rengeteg iskola kap új zongorát és elektromos zongorát

A hangszercsere-programban 2018-ban 2,5 milliárd forintot fordítanak arra, hogy az iskolákban olyan hangszereket tudjanak beszerezni, amelyek javítják a zenei képzés minőségét. Erről Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszélt hétfőn a Zeneakadémián egy szakmai konferencián.

  • Eduline
Túry Gergely

Szeretnénk, ha jövőre folytatódna a program, hogy valóban minőségi javulást tudjunk elérni az iskolai hangszerállományban. A zenei nevelés javítja a személyiség harmonikus fejlődését, a terhelhetőséget, fejleszti az esztétikai, művészeti tudatosságot és a kifejezőkészséget" - mondta Balog Zoltán Az eszközellátottság jelentősége a művészetoktatási intézményekben című rendezvényen.

Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: idén az alapfokú művészeti iskolák 50 százalékának egy-egy pianínót biztosítanak, a zeneművészeti szakgimnáziumok fele zongorát kap, minden második általános iskola és a zeneművészeti szakgimnázium pedig elektromos zongorához jut.

Hárommilliárd forintot költ iskolai hangszerekre a kormány

Hárommilliárd forintot szán a kormány a magyar iskolák hangszerállományának megújítására - írja szerdai számában a Magyar Idők. A lap felidézi, hogy a kormányzat támogatásáról Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere számolt be a mindennapos éneklésről rendezett szeptemberi konferencián Budapesten. A tárcavezető akkor elmondta, hogy csaknem hatvan új iskolai kórus alakulhat meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázati támogatásával.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.