Többórás várakozás, délutáni lógások: így utaznak a vidéki diákok iskolába

Meglepően kevés iskolabusszal rendelkeznek a tankerületek, a legtöbb helyen a menetrend szerinti járatokkal oldják meg az iskolába járást. A menetrend viszont nem alkalmazkodik a délutáni elfoglaltságokhoz, ezért van, hogy a diákoknak órákat kell várniuk vagy éppen ki kell hagyniuk a délutáni órákat.

  • Eduline
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az iskolabuszok ügye egy Tolna megyei faluból iskolába járó diák levele után került elő - írja a Népszava, hozzátéve: a levélből kiderült, hogy az érintett iskola nem rendelkezik saját busszal, a bejáró diákok szállítását menetrend szerinti járatokkal oldják meg, ám a menetrend nincs hozzáigazítva az órákhoz, délutáni foglalkozásokhoz. Ezért előfordul, hogy egy-egy diáknak egyes napokon órákat kell várnia, mire jön egy busz, amivel hazamehet. Vannak olyanok, akik délutáni korrepetálásokon, szakkörökön sem tudnak részt venni menetrendi okok miatt, az utolsó busz ugyanis már azelőtt elmegy, hogy a szakkörökön végeznének.

Országszerte összesen 59 autóbusz üzemel a tankerületi központokban – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának képviselői kérdésre adott válaszából. Rétvári Bence azt is közölte, az „Iskola 2020” projektben további buszokat vásárolnak majd. 

Rétvári Bence szerint „a kormány mindent megtesz azért, hogy minden diák hozzájusson az oktatási közszolgáltatások teljes köréhez”. Mivel azonban csak az iskolák töredékének van saját tulajdonú iskolabusza, a tanulók települések közötti utazását a tankerületi központok elsősorban a helyközi közlekedés igénybevételével oldják meg. Ha a fenntartó nem tudja biztosítani az utaztatást, akkor az utazási költséget megtérítik (például bérlettámogatással).

"Nem tudom, mennyi iskolabuszra lenne szükség, de ez az 59 járműről szóló adat valóban nagyon kevésnek tűnik" – mondta Miklós György, a Szülői Hang közösség képviselője, aki szerint különösen a vidéki kistelepüléseken lenne szükség iskolabuszokra, hiszen a kis falvakban, községekben élő gyerekek – helyi iskola híján – mind más településekre járnak iskolába, a helyközi járatok pedig még ritkábban közlekednek a falvakban.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig arra mutatott rá, ha a kormány valóra váltja a kistelepülési iskolák felső tagozatainak összevonásáról szóló tervét, az iskolabuszok hiánya még nagyobb problémát jelenthet majd. Szűcs Tamás szerint ha az érintett felső tagozatosokat iskolaközpontokba terelik, az utaztatásukat meg kell majd oldani. Kérdés, hogyan tennék ezt, mert nemcsak buszokból, hanem buszsofőrökből is nagy hiány van.

Lassan az állami tankönyvek mellett nem is lehet más tankönyveket választani

Az állam minél jobban ki akar szúrni a tankönyvpiaci magáncégekkel, ezért ott gáncsolja azokat, ahol tudja, állítják a szakma ismerői. Mint korábban írtuk, a korábbi tankönyvek engedélyeit nem hosszabbítják meg, holott erre nincs jogalap. A magánkiadók fellebbeztek, bíróságon támadják meg a döntést.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.