Több mint ezer szülő mondott nemet a gimnáziumbezárásról és férőhelycsökkentésről szóló javaslatokra.
A Szülő Hang kérdésére válaszadók nagy többsége (82%) szerint fontos, hogy minél többen szerezzenek gimnáziumi érettségit, még akkor is, ha egyes hiányszakmákban jelenleg e nélkül is jól el lehet helyezkedni; a szülők elsősorban a tanulásra, önállóságra és készségfejlesztésre szeretnék ösztönözni a gyermekeket, és nem a szakismeretek gyors megszerzésére - írja a Szülői Hang közleményében.
Hozzáteszik: aki az iparkamara által preferált szakképzésben vesz részt, annak pályaválasztási döntését 13-14 éves korában kell meghoznia. Az iparkamara ugyan megkönnyítené a szakképzésben tanulók felsőfokú továbbtanulásának esélyeit, de csupán a már kiválasztott szakmán belül, miközben a nem szakirányú felsőfokú továbbtanulás esélyei csökkentek. A válaszadók 89%-a úgy véli: a gyermek 13-14 éves korában nem tud megfelelő pályaválasztási döntést tud hozni, még akkor sem, ha a döntés meghozatalát a család és az iskola támogatja pl. pályaválasztási tanácsadással, üzemlátogatással. A válaszadók 90%-a úgy véli: aki az általános iskolában gyengébben teljesít, még lehet sikeres a középiskolában vagy az egyetemen.
Az iparkamara szerint a gimnáziumoknak „elszívó hatása” van: túl sokan akarnak menni gimnáziumba ahelyett, hogy a szakképzést választanák. Parragh László iparkamara-elnök óriási hibának nevezte, hogy nem mernek bezárni gimnáziumokat, míg véleményük szerint a szakképzésből indulva is sikeres karriert lehet befutni. A szülők ezt másképp látják: egy jó képességű tanulónak, akit gimnáziumba is felvennének, a válaszadók 89% szerint nem érdemes a szakképzést (szakgimnáziumot) választania. A gimnáziumban megszerezhető általános tudás és műveltség a válaszadók 94%-a szerint gyermek hasznára válik akkor is, ha későbbi munkájában ezeket nem alkalmazza mind; és ezt azok is hasonlóan gondolják (93%), akik maguk nem rendelkeznek érettségivel - írják.
Kitérnek arra is, hogy az iparkamara a gimnáziumok „elszívó hatását” a férőhelyek számával szeretné csökkenteni. Eddig is számos gimnáziumban központi felvételit kellett írni matematikából és magyar nyelvből; a minisztérium javaslatára ez hamarosan kötelezővé válhat; a szülők többsége (68%) szerint a gimnáziumi felvételi kritériumok központi szigorítása növeli az esélyegyenlőtlenséget.
Gimnáziumbezárás és férőhelycsökkentés? Szülői véleményeket várnak
Kérdőíves felmérést indított a Szülői Hang Közösség a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gimnáziumbezárási és férőhelycsökkentési javaslatairól. Az eddigi visszajelzések alapján sok szülő úgy gondolja, egy 13-14 éves diák nem elég érett ahhoz, hogy meghozzon egy egész életére szóló, a szakképzés jelenlegi rendszerében nehezen megváltoztatható pályaválasztási döntést.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
