Bankot alapított egy perui kisfiú annak érdekében, hogy minél több gyerek gyűjthessen magának pénzt. Jose Adolfo Quisocala Condori hétéves volt, amikor nekivágott a vállalkozásnak, azóta pedig már több mint kétezer ügyfele van szerte az országból.
Jose Adolfo Quisocala Condori már hétévesen azon törte a fejét, hogyan gyűjthetnének pénzt a gyerekek a felnőttek segítsége nélkül - írja az nlcafe.hu. A perui kisfiú végül megtalálta a megoldást, amit a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolt össze.
Megalapította a Bartselana Student Bankot, ahol a gyerekek akkor válhattak ügyféllé, ha összegyűjtöttek legalább 5 kilogramm újrahasznosítható hulladékot, és évente legalább 1 további kilogrammot is leadtak Condorinál. Aki pedig mindezt pénzre váltotta, majd elhelyezte a gyerekek „számláján”. A gyerekek emellett azt is megadhatták, mennyi pénzt szeretnének összegyűjteni, és csak akkor juthattak hozzá a számlájukhoz, ha már elérték ezt az összeget - tették hozzá.
Condori azonban ennél is továbbment: külön szerződést kötött több helyi újrahasznosító céggel is, akik így több pénzt adtak a hulladék kilójáért a Bartselana Student Bank ügyfeleinek. Ma már több mint kétezer ügyfele van a banknak, emellett pedig kisebb kölcsönökkel, biztosítással is foglalkozik, és pénzügyi ismeretekkel kapcsolatos kurzusokat is tart gyerekeknek - írják.
Itt a bizonyíték: nem mindegy, mennyi könyv van otthon
Friss kutatások is bizonyítják, hogy minél több könyve van otthon egy családnak, annál jobbak a diákok iskolai eredményei. Az ausztráliai nemzeti egyetem és a nevadai egyetem kutatóinak új tanulmánya kiderítette, hol élnek a világ legnagyobb könyvmolyai.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
