Szinte minden vizsgált menzán talált kifogásolnivalót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – írja a...
Szinte minden vizsgált menzán talált kifogásolnivalót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – írja a Hír24 a Magyar Nemzet csütörtöki számára hivatkozva.
A lap csütörtöki számában az áll: a szakemberek állott, aromaszegény, kellemetlen szagot árasztó, illetve furcsa mellékízű ételekkel találkoztak. A vizsgálatok a közétkeztetésben kínált készételek külső megjelenését, illatát és ízét mérték fel. Azokon a helyeken, ahol nem megfelelő vagy átlag alatti értékelést kaptak a készételek, később újra mintát vesznek.
A Nébih folyamatosan végzi a felmérést, elsősorban óvodai és iskolai menzákon, a honlapon megjelent első eredmények óta számos megkeresés, bejelentés érkezett az ország több pontjáról.
Közben átfogó, országos óvodai és iskolai táplálkozás-egészségügyi vizsgálatot tervez az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) is. Vizsgálják a büfék és az automaták kínálatát és az olyan kockázati tényezők arányát az ételekben, mint a só, a telített zsírok, a transzzsírsav vagy a cukor. Kikérik az élelmezésvezetők, az óvodavezetők és a szülők véleményét is.
Az átfogó vizsgálat fő célja a helyzetértékelésen túl annak megállapítása, hogy történt-e bármilyen változás az előző felméréshez képest, vagy továbbra is fennállnak azok az egészségügyi kockázati tényezők, amelyek növelik a gyermekkori elhízás, a cukorbetegség és a későbbi szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét – olvasható az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) közleményében.
A legutóbbi óvodai és iskolai táplálkozás-egészségügyi vizsgálat négy évvel ezelőtt volt. Akkor kiderült: az étkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás követelményeinek. A kalciumtartalom például nem érte el a korcsoport szerinti ajánlás 70 százalékát sem.
Az óvodások a maximálisan ajánlott 2 gramm helyett 3,5-13,1 gramm sót fogyasztottak el egy átlagos napon. A nyersanyag-felhasználás sem volt megfelelő, és az ételkészítési eljárások is sok esetben korszerűtlenek voltak. A közétkeztetőknek csak egy része biztosított naponta friss zöldséget, gyümölcsöt, és a folyadékpótlás is sok kívánnivalót hagyott maga után. További probléma volt, hogy diétás ételt az iskolák jelentős része nem tudott biztosítani.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
