Szinte minden vizsgált menzán talált kifogásolnivalót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – írja a...
Szinte minden vizsgált menzán talált kifogásolnivalót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – írja a Hír24 a Magyar Nemzet csütörtöki számára hivatkozva.
A lap csütörtöki számában az áll: a szakemberek állott, aromaszegény, kellemetlen szagot árasztó, illetve furcsa mellékízű ételekkel találkoztak. A vizsgálatok a közétkeztetésben kínált készételek külső megjelenését, illatát és ízét mérték fel. Azokon a helyeken, ahol nem megfelelő vagy átlag alatti értékelést kaptak a készételek, később újra mintát vesznek.
A Nébih folyamatosan végzi a felmérést, elsősorban óvodai és iskolai menzákon, a honlapon megjelent első eredmények óta számos megkeresés, bejelentés érkezett az ország több pontjáról.
Közben átfogó, országos óvodai és iskolai táplálkozás-egészségügyi vizsgálatot tervez az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) is. Vizsgálják a büfék és az automaták kínálatát és az olyan kockázati tényezők arányát az ételekben, mint a só, a telített zsírok, a transzzsírsav vagy a cukor. Kikérik az élelmezésvezetők, az óvodavezetők és a szülők véleményét is.
Az átfogó vizsgálat fő célja a helyzetértékelésen túl annak megállapítása, hogy történt-e bármilyen változás az előző felméréshez képest, vagy továbbra is fennállnak azok az egészségügyi kockázati tényezők, amelyek növelik a gyermekkori elhízás, a cukorbetegség és a későbbi szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét – olvasható az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) közleményében.
A legutóbbi óvodai és iskolai táplálkozás-egészségügyi vizsgálat négy évvel ezelőtt volt. Akkor kiderült: az étkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás követelményeinek. A kalciumtartalom például nem érte el a korcsoport szerinti ajánlás 70 százalékát sem.
Az óvodások a maximálisan ajánlott 2 gramm helyett 3,5-13,1 gramm sót fogyasztottak el egy átlagos napon. A nyersanyag-felhasználás sem volt megfelelő, és az ételkészítési eljárások is sok esetben korszerűtlenek voltak. A közétkeztetőknek csak egy része biztosított naponta friss zöldséget, gyümölcsöt, és a folyadékpótlás is sok kívánnivalót hagyott maga után. További probléma volt, hogy diétás ételt az iskolák jelentős része nem tudott biztosítani.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
