Szinte minden vizsgált menzán talált kifogásolnivalót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – írja a...
Szinte minden vizsgált menzán talált kifogásolnivalót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – írja a Hír24 a Magyar Nemzet csütörtöki számára hivatkozva.
A lap csütörtöki számában az áll: a szakemberek állott, aromaszegény, kellemetlen szagot árasztó, illetve furcsa mellékízű ételekkel találkoztak. A vizsgálatok a közétkeztetésben kínált készételek külső megjelenését, illatát és ízét mérték fel. Azokon a helyeken, ahol nem megfelelő vagy átlag alatti értékelést kaptak a készételek, később újra mintát vesznek.
A Nébih folyamatosan végzi a felmérést, elsősorban óvodai és iskolai menzákon, a honlapon megjelent első eredmények óta számos megkeresés, bejelentés érkezett az ország több pontjáról.
Közben átfogó, országos óvodai és iskolai táplálkozás-egészségügyi vizsgálatot tervez az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) is. Vizsgálják a büfék és az automaták kínálatát és az olyan kockázati tényezők arányát az ételekben, mint a só, a telített zsírok, a transzzsírsav vagy a cukor. Kikérik az élelmezésvezetők, az óvodavezetők és a szülők véleményét is.
Az átfogó vizsgálat fő célja a helyzetértékelésen túl annak megállapítása, hogy történt-e bármilyen változás az előző felméréshez képest, vagy továbbra is fennállnak azok az egészségügyi kockázati tényezők, amelyek növelik a gyermekkori elhízás, a cukorbetegség és a későbbi szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét – olvasható az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) közleményében.
A legutóbbi óvodai és iskolai táplálkozás-egészségügyi vizsgálat négy évvel ezelőtt volt. Akkor kiderült: az étkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás követelményeinek. A kalciumtartalom például nem érte el a korcsoport szerinti ajánlás 70 százalékát sem.
Az óvodások a maximálisan ajánlott 2 gramm helyett 3,5-13,1 gramm sót fogyasztottak el egy átlagos napon. A nyersanyag-felhasználás sem volt megfelelő, és az ételkészítési eljárások is sok esetben korszerűtlenek voltak. A közétkeztetőknek csak egy része biztosított naponta friss zöldséget, gyümölcsöt, és a folyadékpótlás is sok kívánnivalót hagyott maga után. További probléma volt, hogy diétás ételt az iskolák jelentős része nem tudott biztosítani.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
