Sok iskolában a fénymásolást és a szappant is a szülőkkel fizettetik

A Fővárosi Szülők Egyesülete és a Független Diákparlament szerint ezeket az iskola költségvetéséből kellene biztosítani.

  • Eduline
pixabay

Szinte már megszokott, hogy az iskolák fénymásolópapírra, szappanra, tatarozásra és kertrendezésre is szednek osztálypénzt vagy hozzájárulást. Vagyis olyan dolgokra, amiket az iskola költségvetéséből kellene biztosítani a Fővárosi Szülők Egyesülete és a Független Diákparlament szerint - derül ki az RTL riportjából.

A csatorna egy levelet is bemutatott, amiben az állt, hogy a havi 1000 forintos osztálypénzen felül (amiből az osztálykirándulásokat, kisebb ajándékokat állják) további 500 forintot kérnek fénymásolásra.

Az RTL az üggyel kapcsolatban megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát, végül a Klebelsberg Központtól kaptak választ. A szerintük

az osztálypénz összege és felhasználásának módja minden szülői közösség saját döntése,

ahogyan az is, hogy a szülők támogatják-e valamilyen módon az iskolát. A tanórákhoz szükséges fénymásolópapírt az iskolák biztosítják. Kötelezően ilyen célra nem szedhető pénz, csak önkéntes hozzájárulásként - írják.

Megint nekiment a tanároknak a szülői szervezet az osztálypénz miatt

„Mit tehetnek a szülők az általánossá vált osztálypénz, óvodai csoportpénz szedése és behajtása ellen? Ne fizessenek! Ne vállalják el az osztálypénz (csoportpénz) beszedését!" - erre szólította fel a szülőket a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért. A szervezet szerint az osztálypénz „magyar népszokás", a szülők pedig azt hiszik, a fizetésre jogszabály kötelezi őket.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.