Jön a szigor hétfőtől: ezek az ételek biztosan el fognak tűnni az asztalokról

Milyen ételek és italok tűnnek majd el az iskolai menzamenüből 2015-ben? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
MTI Fotó: Kallos Bea

Sokat lehetett olvasni arról, hogy változik az iskolai menza, és hogy nem lesz sótartó az asztalokon. De mi változik még?

A közétkeztetésről szóló rendelet szerint eltűnnek a menzákról a szénsavas és a cukrozott üdítők, a tejhez például tilos cukrot adni, és a tea is csak meghatározott mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot. Így aztán a diákok az étkezések között ivóvizet vagy ásványvizet ihatnak.

Nem lesz olyan étel, amely magas zsírtartalmú húskészítményt tartalmaz: a 15 évnél idősebbek nem kaphatnak 30 százaléknál magasabb zsírtartalmú húst, míg a 15 évesnél fiatalabb diákok esetében 23 százaléknál húzták meg a határt. Az 1-3 éves és a 4-6 éves korcsoportok számára készített ételekhez sertés- és baromfizsírt sem lehet felhasználni.

Nem lesz az asztalokon só- és cukortartó. A bölcsődékben nem adhatnak a gyerekeknek bő zsiradékban sült ételt, de az iskolai ebédekről is eltűnik majd a tejföl és a tejszín - utóbbiakat csak ételkészítéshez lehet felhasználni. A tanárokra és a diákokra más változások is várnak 2015-től - erről itt olvashattok.

Kik ebédelhetnek ingyen 2016-tól?
A kormány feltett szándéka, hogy 2016-tól az óvodában és a bölcsődében is minden gyermek ingyenesen étkezzen, a szülőknek csak egy bizonyos jövedelmi határ felett kellene minimális térítési díjat fizetniük - közölte korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.