Nagyon rossz magyar gyereknek lenni - sokakat fenyeget hatalmas veszély

Az Eurostat hétfőn közölt egy statisztikát arról, hogy milyen mértékben veszélyezteti az elszegényedés a gyerekeket az Európa Unió országaiban.

  • Eduline
Fülöp Máté

A 24.hu azt írja, 2016-ban 24.8 millió 17 éven aluli gyermek volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélyeinek.

A legrosszabb Romániában a helyzet, ott minden második gyerek szegénységben él (49.2%). Őket Bulgária (45.6%) és Görögország (37.5%) követi, Magyarország pedig a nem túl előkelő negyedik helyet szerezte meg. A felmérés szerint a magyar gyerekek egyharmadát fenyegeti a nyomor.

Minden harmadik magyar gyereket fenyeget az elszegényedés és a kirekesztettség

Az Európai Unióban jobb a helyzet, de nálunk is enyhe javulás történt. Az Eurostat mérései öt éves ciklusra vetítve vizsgálta, hogy az Európai Unió tagállamaiban hogy alakult az elszegényedés és a kirekesztettség veszélyének kitett gyerekek száma - írja a . Az EU-ban összesen 25 millió gyerek van kitéve ennek, ami a 18 év alattiak körében 26,9 százalék.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.