"Legyünk őszinték: ezek politikai akciók" - így értékelte az elmúlt hetek diáktüntetéseit Hoffmann Rózsa volt oktatási államtitkár, aki szerint a diákok nagy része azt sem tudja, miért ment el a demonstrációkra, "hacsak a jó buliért nem".
"Legyünk őszinték: ezek politikai akciók. Nem tudom komolyan venni azt a diáktüntetést, ahol több a felnőtt, mint a tanuló, és ahol a szakszervezet elnöke hangos szóval kormányváltás mellett agitál, a diákok nagy része meg azt sem tudja, hogy miért ment oda, hacsak a jó buliért nem" - mondta a volt államtitkár a Magyar Hírlapnak.
Hozzátette: "természetesen" a gyerekek véleményére oda kell figyelni, enélkül nincs jó pedagógiai munka. Hoffmann Rózsa szerint a tanulói terhelés mindig probléma volt, azokba az iskolákba, ahol valóban túlzott mértékűek a feladatok, érdemes szakértőket hívni, hogy megvizsgálják, valójában igaz-e, és ha igen, mi okozza.
"Ugyanis a Nemzeti alaptantervből nem következik szükségképpen. Azt azonban tudni kell, ha a gyerekektől elvárt munkát radikálisan csökkentenénk, azt Magyarország következő évtizedeinek jelentős színvonalesése követné" - szögezte le.
Így értékel Hoffmann Rózsa: az oktatási ötletekre ötöst, a kivitelezésre négyest, helyenként hármast adna
A kormány oktatáspolitikai elképzeléseire, intézkedéseire "erős jelest, a kivitelezésre pedig jót, helyenként közepest adnék" - mondta Hoffmann Rózsa a Magyar Hírlapnak. A volt oktatási államtitkár szerint ő elsősorban szakemberként foglalkozott az oktatással, "mert ehhez értek igazán, a politikában lassan túlsúlyossá váló kommunikációs képességeim gyengébbek voltak".
A diákokat nem lehet megfélemlíteni - Budapesten tüntettek az oktatási rendszerváltásért
"A jelenlegi oktatási rendszer rohad" - hangzott el a Kossuth téren, ahol több ezer diák, szülő és tanár tüntetett az "oktatási rendszerváltásért". A tömeg a Deák Ferenc térről vonult át a Parlament elé, ahol bejelentették: március 15-én ismét utcára vonulnak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
