Már a szülők sem bírják nézni azokat a terheket, amiket az iskola rak a gyerekeikre. Már alsó osztályban 6 órája van egy gyereknek, latin közmondásokat és az üvegházhatás fogalmát magoltatják velük. A szülők tanulócsomagokat vásárolnak, hogy otthon meg tudják tanítani, amit az iskolában a gyerek nem értett meg. Van olyan anyuka is, aki inkább magániskolába menekítette a lányát - írja az Abcúg.
Egyre több diák és szülő emeli fel a szavát a magas óraszámok és az irdatlan mennyiségű tananyag ellen. A napokban egy gimnazista lány saját Facebook oldalára írta ki, hogy minden napja ugyanolyan: 8 órája van az iskolában, aztán hazaér, tanul, lefekszik aludni és másnap kezdődik minden elölről, nincs ideje a barátaival találkozni vagy szórakozni. Az interneten a témában megjelenő cikkek és posztok alá a szülőktől több száz komment érkezik, akik a tanterv azonnali megváltoztatását követelik - írja az Abcúg.
Ha minden igaz, 2019 szeptemberére készül el az új nemzeti alaptanterv (NAT), aminek koncepciójáról kiszivárogtattak egy 17 oldalas dokumentumot. Ebben többek között szerepel az is, hogy tisztában vannak a diákok túlterheltségével, de Csépe Valéria, a Köznevelés Tartalmi Megújításáért Felelős Miniszteri Biztos szerint „a tananyagot nem csökkenteni, hanem súlyozni kell.” Az viszont teljesen homályos, hogy mit értenek pontosan súlyozás alatt.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy reagált a NAT kiszivárgott koncepciójára, hogy jobb lett volna, ha a dokumentumból inkább nem jut el hozzájuk semmi, mert szerintük egy teljes más szellemiségű tantervre lenne szükség.
„A NAT-ban változtatások kellenek, elsősorban a tananyag radikális csökkentése. A pedagógusok nem kizárhatók ebből, a politikát kellene kizárni” – magyarázza Mendrey.
Mendrey csak nevet a minisztériumnak arra az állítására, hogy az óraszám a sok, nem a tananyag. Szerinte a kettő összefügg, és probléma, hogy még mindig a mennyiségű alapú tudás mítosza él bennünk, amire rámegy a diákok produktivitása. Mendrey szerint ez a felfogás az oktatásban már régóta így van, de a napi kötelező testnevelés és erkölcstan óra bevezetése csak rontott a helyzeten.
„Nem normális, hogy egy első osztályosnak van 6. órája, a gimnazistáknak pedig többször van 7-8. órájuk egy héten” – mondja.
Egy hatéves diáknak miért kell hat órát végignyögnie? - döbbenetes óraszámok
Miért baj, ha egy elsős általános iskolásnak napi hat órája van? Tud-e készülni az érettségire és a nyelvvizsgára egy középiskolás, ha hetente kétszer-háromszor nyolc tanórát kell végigülnie? Olvasói vélemények és beszámolók. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Sulyok Blanka, a Tanítanék Mozgalom az ATV-nek múlt héten azt mondta, nagyon sok szakértő egyetért abban, hogy csökkenteni kellene a tananyagot.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
