Már a szülők sem bírják nézni azokat a terheket, amiket az iskola rak a gyerekeikre. Már alsó osztályban 6 órája van egy gyereknek, latin közmondásokat és az üvegházhatás fogalmát magoltatják velük. A szülők tanulócsomagokat vásárolnak, hogy otthon meg tudják tanítani, amit az iskolában a gyerek nem értett meg. Van olyan anyuka is, aki inkább magániskolába menekítette a lányát - írja az Abcúg.
Egyre több diák és szülő emeli fel a szavát a magas óraszámok és az irdatlan mennyiségű tananyag ellen. A napokban egy gimnazista lány saját Facebook oldalára írta ki, hogy minden napja ugyanolyan: 8 órája van az iskolában, aztán hazaér, tanul, lefekszik aludni és másnap kezdődik minden elölről, nincs ideje a barátaival találkozni vagy szórakozni. Az interneten a témában megjelenő cikkek és posztok alá a szülőktől több száz komment érkezik, akik a tanterv azonnali megváltoztatását követelik - írja az Abcúg.
Ha minden igaz, 2019 szeptemberére készül el az új nemzeti alaptanterv (NAT), aminek koncepciójáról kiszivárogtattak egy 17 oldalas dokumentumot. Ebben többek között szerepel az is, hogy tisztában vannak a diákok túlterheltségével, de Csépe Valéria, a Köznevelés Tartalmi Megújításáért Felelős Miniszteri Biztos szerint „a tananyagot nem csökkenteni, hanem súlyozni kell.” Az viszont teljesen homályos, hogy mit értenek pontosan súlyozás alatt.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy reagált a NAT kiszivárgott koncepciójára, hogy jobb lett volna, ha a dokumentumból inkább nem jut el hozzájuk semmi, mert szerintük egy teljes más szellemiségű tantervre lenne szükség.
„A NAT-ban változtatások kellenek, elsősorban a tananyag radikális csökkentése. A pedagógusok nem kizárhatók ebből, a politikát kellene kizárni” – magyarázza Mendrey.
Mendrey csak nevet a minisztériumnak arra az állítására, hogy az óraszám a sok, nem a tananyag. Szerinte a kettő összefügg, és probléma, hogy még mindig a mennyiségű alapú tudás mítosza él bennünk, amire rámegy a diákok produktivitása. Mendrey szerint ez a felfogás az oktatásban már régóta így van, de a napi kötelező testnevelés és erkölcstan óra bevezetése csak rontott a helyzeten.
„Nem normális, hogy egy első osztályosnak van 6. órája, a gimnazistáknak pedig többször van 7-8. órájuk egy héten” – mondja.
Egy hatéves diáknak miért kell hat órát végignyögnie? - döbbenetes óraszámok
Miért baj, ha egy elsős általános iskolásnak napi hat órája van? Tud-e készülni az érettségire és a nyelvvizsgára egy középiskolás, ha hetente kétszer-háromszor nyolc tanórát kell végigülnie? Olvasói vélemények és beszámolók. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Sulyok Blanka, a Tanítanék Mozgalom az ATV-nek múlt héten azt mondta, nagyon sok szakértő egyetért abban, hogy csökkenteni kellene a tananyagot.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
