Megint megdőlt valami, amit eddig igaznak hittünk

A csótányok nem bírják olyan jól a radioaktív sugárzást, mint ahogyan azt a közhiedelem tartja. De mi köze ehhez a hatvanas évek hippimozgalmainak? Újabb tudományos tévhit hátterét mutatjuk be.

  • Eduline
Liberapédia

A közhiedelem úgy tartja, egy atomháborúban a sugárzás miatt kihalna az emberiség és minden állat is, csak a csótányok vészelnék át az egészet. Ez annyira ismert vélekedés, hogy talán még az iskolában is hallottátok. Az ENSZ radioaktivitás élettani hatásait vizsgáló intézete szerint azonban jó néhány állatfaj sokkal jobb ebben a csótányoknál - mutatnak rá a Ma is tanultam valamit blogon.

Míg az emberek egyéntől függően körülbelül 4-10 egységnyi sugárzásba már belehalnak, addig a csótány 10 egységnyi sugárzással még eléldegél, de szaporodni már nem tud. 64-100 egységnyi sugárzába viszont már mind belepusztul. Ezzel szemben a közönséges muslicának 640 egységnyi sugárzás kell ahhoz, hogy elpusztuljon, a lisztbogárnak pedig 1000. Mind közül a legkeményebb egy habrobracon nevű darázsfaj, amely 1800 egységnyi sugárzást is túlélhet.

A csótányokról szóló közhiedelem egyszerű politikai kampányként indult útjára. A hatvanas évek fegyverkezési versenyében az amerikai pacifista mozgalmak újsághirdetéseiben bukkant fel először a frappáns szöveg, amely szerint az atomháborút nem Amerika és nem is az oroszok vagy Kína nyerheti, hanem a csótányok. Úgy tűnik, az üzenet sikeresen célba ért.

Tudományos tények, érdekességek

Ez sem úgy van, ahogyan az iskolában tanították

Ma is érdemes volt felkelni: a paradicsom tényleg gyümölcs

Öt tudományos tény, amire mindig is kíváncsiak voltunk

Nyolc (meglepő) tudományos tény, amit nem tanítanak az iskolában

Tizenegy tudományos tény, amit senki nem tud

Tíz tudományos "tény", amit mindenki rosszul tud

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.