Megint megdőlt valami, amit eddig igaznak hittünk

A csótányok nem bírják olyan jól a radioaktív sugárzást, mint ahogyan azt a közhiedelem tartja. De mi köze ehhez a hatvanas évek hippimozgalmainak? Újabb tudományos tévhit hátterét mutatjuk be.

  • Eduline
Liberapédia

A közhiedelem úgy tartja, egy atomháborúban a sugárzás miatt kihalna az emberiség és minden állat is, csak a csótányok vészelnék át az egészet. Ez annyira ismert vélekedés, hogy talán még az iskolában is hallottátok. Az ENSZ radioaktivitás élettani hatásait vizsgáló intézete szerint azonban jó néhány állatfaj sokkal jobb ebben a csótányoknál - mutatnak rá a Ma is tanultam valamit blogon.

Míg az emberek egyéntől függően körülbelül 4-10 egységnyi sugárzásba már belehalnak, addig a csótány 10 egységnyi sugárzással még eléldegél, de szaporodni már nem tud. 64-100 egységnyi sugárzába viszont már mind belepusztul. Ezzel szemben a közönséges muslicának 640 egységnyi sugárzás kell ahhoz, hogy elpusztuljon, a lisztbogárnak pedig 1000. Mind közül a legkeményebb egy habrobracon nevű darázsfaj, amely 1800 egységnyi sugárzást is túlélhet.

A csótányokról szóló közhiedelem egyszerű politikai kampányként indult útjára. A hatvanas évek fegyverkezési versenyében az amerikai pacifista mozgalmak újsághirdetéseiben bukkant fel először a frappáns szöveg, amely szerint az atomháborút nem Amerika és nem is az oroszok vagy Kína nyerheti, hanem a csótányok. Úgy tűnik, az üzenet sikeresen célba ért.

Tudományos tények, érdekességek

Ez sem úgy van, ahogyan az iskolában tanították

Ma is érdemes volt felkelni: a paradicsom tényleg gyümölcs

Öt tudományos tény, amire mindig is kíváncsiak voltunk

Nyolc (meglepő) tudományos tény, amit nem tanítanak az iskolában

Tizenegy tudományos tény, amit senki nem tud

Tíz tudományos "tény", amit mindenki rosszul tud

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.