Megint megdőlt valami, amit eddig igaznak hittünk

A csótányok nem bírják olyan jól a radioaktív sugárzást, mint ahogyan azt a közhiedelem tartja. De mi köze ehhez a hatvanas évek hippimozgalmainak? Újabb tudományos tévhit hátterét mutatjuk be.

  • Eduline
Liberapédia

A közhiedelem úgy tartja, egy atomháborúban a sugárzás miatt kihalna az emberiség és minden állat is, csak a csótányok vészelnék át az egészet. Ez annyira ismert vélekedés, hogy talán még az iskolában is hallottátok. Az ENSZ radioaktivitás élettani hatásait vizsgáló intézete szerint azonban jó néhány állatfaj sokkal jobb ebben a csótányoknál - mutatnak rá a Ma is tanultam valamit blogon.

Míg az emberek egyéntől függően körülbelül 4-10 egységnyi sugárzásba már belehalnak, addig a csótány 10 egységnyi sugárzással még eléldegél, de szaporodni már nem tud. 64-100 egységnyi sugárzába viszont már mind belepusztul. Ezzel szemben a közönséges muslicának 640 egységnyi sugárzás kell ahhoz, hogy elpusztuljon, a lisztbogárnak pedig 1000. Mind közül a legkeményebb egy habrobracon nevű darázsfaj, amely 1800 egységnyi sugárzást is túlélhet.

A csótányokról szóló közhiedelem egyszerű politikai kampányként indult útjára. A hatvanas évek fegyverkezési versenyében az amerikai pacifista mozgalmak újsághirdetéseiben bukkant fel először a frappáns szöveg, amely szerint az atomháborút nem Amerika és nem is az oroszok vagy Kína nyerheti, hanem a csótányok. Úgy tűnik, az üzenet sikeresen célba ért.

Tudományos tények, érdekességek

Ez sem úgy van, ahogyan az iskolában tanították

Ma is érdemes volt felkelni: a paradicsom tényleg gyümölcs

Öt tudományos tény, amire mindig is kíváncsiak voltunk

Nyolc (meglepő) tudományos tény, amit nem tanítanak az iskolában

Tizenegy tudományos tény, amit senki nem tud

Tíz tudományos "tény", amit mindenki rosszul tud

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.