Általános áruismeret, szakáruismeret

Áruismeret és Szakáruismeret kidolgozott tételek

  • Eduline

Áruismeret

1, Az áru, valamint az áruismert fogalma. Az áruismeret feledata az elmélet szintjén, érvényesülése a gyakorlatban. Az áruismeret felosztása és segédtudományai.

2, A hagyományos árurendszerezés alapelve, jelentősége a mindennapi gyakorlatban. Hagyományos árurendszerek csoportjai, gyakorlati megvalósulásuk bemutatása egy-egy üzlettípus valamint árupélda segítségével.

3, Ismertesse az árukódok lényegét, szerepüket (EAN,ETK, VTSZ)

4. A vonalkód értelmezése, jelentősége, a vonalkód elhelyezése a csomagoláson. A vonalkód ker-i alkalmazása. Az EPOS rendszer bemutatása.

5,  A szabványosítás fogalma és rendszere. A magyar szabványosítás jellemzői. A szabványosítás direktívái, feladatai és a feladatok ker-i szerepe.

6, A szabvány fogalma és csoportosítása. A ker-ben alkalmazott legfontosabb szabványtípusok és jelentőségük. Az áruk csomagolásán megjelenített magyar szabványjelek és értelmezésük.

7, A szokvány, az etalon, a típus, a norma és a szabály értelmezése, megjelenésük, jelentőségük és szerepük a ker.-i gyakorlatban.

8, Minőség és a minőségi szint fogalma. Minőségi osztályok és jelentésük.

9, Ismertesse az objektív és a szubjektív minőségjellemzőket.

15, A műanyag előnyös és hátrányos tulajdonságai a csomagolástechnikában. Csomagolásra használt műanyagok és alkalmazásuk. Műanyagfóliák üreges testek. Kombinált csomagolóeszközök és alkalmazásuk lehetőségei.

16, Az anyagmozgatás és szállítás fogalma, jellemző folyamata a kereskedelemben. Áruvédelmi feliratok és jelzések értelmezése

17, A tárolás és raktározás fogalma, feladatai. A tárolás és a raktározás során jelentkező leggyakoribb árukárosító hatások és az áruváltozások bemutatása.

18, Az elektronikus áruvédelmi rendszer felépítése. A jelzőcímkék formái és értékelésük a kereskedelmi gyakorlat szempontjából.

Szakáruismeret:

1. Az élelmiszerek összetétele és értéke

2. Az élelmiszerek tartósítása

3. Az élelmiszerek szennyezettsége

4. Gabonafélék és malomipari termékek

5. Száraztészták

6. A kenyér

7. Sütőipari fehértermékek

8. Édesítőszerek

10. Gyümölcsök

11. Zöldségfélék, gombák

12. Tartósított gyümölcs- zöldségáruk

13. Tej- és tejkészítmények

14. Tejtermékek

15. Húsok

16. Húsipari termékek

17. Étkezési zsírok, olajok

18. Alkoholmentes italok

19. Alkoholtartalmú italok – természetes borok

20. Likőrborok és szénsavas borok

21. Sör és a szeszesital-ipari készítmények

22. Koffeintartalmú élvezeti áruk

23. Fűszerek és ételízesítők

24. A dohányipar termékei

25. Vegyipari termékek, szappanok és a mosás anyagai

26. Háztartási tisztító és ápolószerek

27. Testápoló és személyes higiéniát szolgáló szerek

29. Norinbergi áruk
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.