Néhány év múlva már nem nyolc-, hanem kilencéves lesz az általános iskola - összeszedtük, mit tudunk az "alapévfolyamról".
Így néz majd ki az iskolarendszer
A tervek szerint az oktatási rendszer első nyolc éve három év óvodából, egy év alaposztályból - voltaképpen ez lenne a kilencedik osztály - és négy év alsó tagozatból állna.
Vagyis az alaposztály az óvoda és az iskola közötti szakadékot hidalná át, de az államtitkárság szerint "ez nem a nagycsoport megismétlése".
Kötelező lesz
Úgy tűnik, a 0. évet senki nem hagyhatja ki. Palkovics László oktatási államtitkár úgy nyilatkozott, nem szeretnék, hogy a jobb képességű gyerekek "átugorhassák" az alaposztályt, a tervek szerint az osztálynak együtt fog haladni, az osztályon belüli különbségket a tanítók kezelik majd. Erre - tette hozzá az oktatási államtitkár - továbbképzéseken készítik fel a tanítókat.
Mit tanulnak majd a 0. osztályban a diákok?
Írást és olvasást nem. Az oktatási államtitkár egyelőre szűkszavúan nyilatkozott a 0. év tartalmáról, de azt leszögezte, hogy az alaposztályban még nem írni, olvasni tanítják a gyerekeket, de "mindent megtesznek azért, hogy az írás és olvasás elsajátításához minél felkészültebbek legyenek".
Ebben az évben azonban már nem óvodapedagógusok foglalkoznak majd a gyerekekkel, ezt a "rávezetést" már az a tanító tartja, aki egy évvel később írni-olvasni tanítja majd a diákokat. Ehhez alighanem a tanítóképzés tartalmát is újra kell gondolni.
Mikor vezetik be?
Az eddigi nyilatkozatok szerint a 2019/2020-as tanévtől.
Ez azt jelenti, hogy mindenki 19 évesen fejezi majd be a középiskolát?
Elvileg igen. Az óvoda hároméves kortól kötelező, az azonban kérdés, a 0. évfolyam bevezetésével is megmarad-e az a lehetőség, hogy a még nem iskolaérett gyerekeket az óvodában tartsák még egy évig (ha megmarad, lesznek olyanok, akik 20 évesen érettségiznek majd).
Miért kell ez az egész?
Palkovics László azt mondta, azért van szükség plusz egy évfolyamra az óvoda és az iskola között, mert az oktatási ciklusoknak egymásra kellene épülniük az óvodától az egyetemig, így sokkal hatékonyabb lenne a rendszer. Jelenleg azonban nem ez a jellemző, gyakorlatilag minden elölről kezdődik minden ciklus elején.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
