Néhány év múlva már nem nyolc-, hanem kilencéves lesz az általános iskola - összeszedtük, mit tudunk az "alapévfolyamról".
Így néz majd ki az iskolarendszer
A tervek szerint az oktatási rendszer első nyolc éve három év óvodából, egy év alaposztályból - voltaképpen ez lenne a kilencedik osztály - és négy év alsó tagozatból állna.
Vagyis az alaposztály az óvoda és az iskola közötti szakadékot hidalná át, de az államtitkárság szerint "ez nem a nagycsoport megismétlése".
Kötelező lesz
Úgy tűnik, a 0. évet senki nem hagyhatja ki. Palkovics László oktatási államtitkár úgy nyilatkozott, nem szeretnék, hogy a jobb képességű gyerekek "átugorhassák" az alaposztályt, a tervek szerint az osztálynak együtt fog haladni, az osztályon belüli különbségket a tanítók kezelik majd. Erre - tette hozzá az oktatási államtitkár - továbbképzéseken készítik fel a tanítókat.
Mit tanulnak majd a 0. osztályban a diákok?
Írást és olvasást nem. Az oktatási államtitkár egyelőre szűkszavúan nyilatkozott a 0. év tartalmáról, de azt leszögezte, hogy az alaposztályban még nem írni, olvasni tanítják a gyerekeket, de "mindent megtesznek azért, hogy az írás és olvasás elsajátításához minél felkészültebbek legyenek".
Ebben az évben azonban már nem óvodapedagógusok foglalkoznak majd a gyerekekkel, ezt a "rávezetést" már az a tanító tartja, aki egy évvel később írni-olvasni tanítja majd a diákokat. Ehhez alighanem a tanítóképzés tartalmát is újra kell gondolni.
Mikor vezetik be?
Az eddigi nyilatkozatok szerint a 2019/2020-as tanévtől.
Ez azt jelenti, hogy mindenki 19 évesen fejezi majd be a középiskolát?
Elvileg igen. Az óvoda hároméves kortól kötelező, az azonban kérdés, a 0. évfolyam bevezetésével is megmarad-e az a lehetőség, hogy a még nem iskolaérett gyerekeket az óvodában tartsák még egy évig (ha megmarad, lesznek olyanok, akik 20 évesen érettségiznek majd).
Miért kell ez az egész?
Palkovics László azt mondta, azért van szükség plusz egy évfolyamra az óvoda és az iskola között, mert az oktatási ciklusoknak egymásra kellene épülniük az óvodától az egyetemig, így sokkal hatékonyabb lenne a rendszer. Jelenleg azonban nem ez a jellemző, gyakorlatilag minden elölről kezdődik minden ciklus elején.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
