Visszaszólt a kormánynak az államtitkár: el a kezekkel a József Attila-szobortól

A Kossuth tér 1944 előtti arculatának visszaállítása „nem elégséges” érv a József Attila-szobor elmozdításához -...

  • MTI

A Kossuth tér 1944 előtti arculatának visszaállítása „nem elégséges” érv a József Attila-szobor elmozdításához - vélekedett Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár vasárnap a Petőfi Irodalmi Múzeumban idén először megrendezett magyar nyelv napján. „Nem is tudom, mit mondanék, ha itt ülne József Attila, és meg kellene magyaráznom, most mi történik a szobrával” – fogalmazott, megjegyezve a költőnek halálában is hányattatott sorsa volt. „A nemzet már 1939-ben is mulasztásos kötelezettségszegésben volt József Attilával szemben.”

Túry Gergely

A magyar nyelv ünnepéről szóló határozatot egyhangúan, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án. Szőcs Géza rámutatott: a magyar nyelv kiszorulóban van a tudományos életből, több egyetemen diplomamunkát csak angol nyelven fogadnak el, más területeken pedig a magyar idegen szavakkal, nyelvi szerkezetekkel „nyomorékká” torzul. Kiemelte: 2012. június 30-ig a kormány benyújtja a magyar nyelvhasználatról szóló felmérését, valamint előkészít egy intézkedési tervet a magyar nyelv értékeinek védelmében.

A nemzet a létét, a fennmaradását köszönheti a nyelvnek - hangoztatta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a rendezvényen. A magyar nyelv napja szerinte a költészet napjával és a magyar kultúra napjával együtt hármas ünnepet, egységet alkot. „Ettől kezdve a mi dolgunk, különösen a fiataloké, az iskoláké, hogy ne feledkezzünk meg ezeket az ünnepeket méltó tartalommal megtölteni, hogy ne váljanak üres formalitássá” – tette hozzá.

Mint fogalmazott, az új köznevelési törvényben és a készülő nemzeti alaptantervben gondoskodni fognak a magyar kultúra, a magyar irodalom értékeinek védelméről. Ugyanakkor kitért arra is, fontos, hogy a diákok idegen nyelveken is tanuljanak.

E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója elmondta: A magyar nyelv napja tiszteletére a múzeum kiállította a Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött 1844-es nyelvtörvény eredeti példányát. Emlékeztetett arra, hogy az akkori nyelvtörvény, melynek elfogadásának napját, november 13-át végül az mostani Országgyűlés A magyar nyelv napjának nevezett ki, hosszú küzdelem árán jött létre. „Elfogadása, bevezetése a nemzeti identitás alakulásának, a modern nemzetállam megszületésének mérföldköve” – fogalmazott.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.