Visszaszólt a kormánynak az államtitkár: el a kezekkel a József Attila-szobortól

A Kossuth tér 1944 előtti arculatának visszaállítása „nem elégséges” érv a József Attila-szobor elmozdításához -...

  • MTI

A Kossuth tér 1944 előtti arculatának visszaállítása „nem elégséges” érv a József Attila-szobor elmozdításához - vélekedett Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár vasárnap a Petőfi Irodalmi Múzeumban idén először megrendezett magyar nyelv napján. „Nem is tudom, mit mondanék, ha itt ülne József Attila, és meg kellene magyaráznom, most mi történik a szobrával” – fogalmazott, megjegyezve a költőnek halálában is hányattatott sorsa volt. „A nemzet már 1939-ben is mulasztásos kötelezettségszegésben volt József Attilával szemben.”

Túry Gergely

A magyar nyelv ünnepéről szóló határozatot egyhangúan, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án. Szőcs Géza rámutatott: a magyar nyelv kiszorulóban van a tudományos életből, több egyetemen diplomamunkát csak angol nyelven fogadnak el, más területeken pedig a magyar idegen szavakkal, nyelvi szerkezetekkel „nyomorékká” torzul. Kiemelte: 2012. június 30-ig a kormány benyújtja a magyar nyelvhasználatról szóló felmérését, valamint előkészít egy intézkedési tervet a magyar nyelv értékeinek védelmében.

A nemzet a létét, a fennmaradását köszönheti a nyelvnek - hangoztatta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a rendezvényen. A magyar nyelv napja szerinte a költészet napjával és a magyar kultúra napjával együtt hármas ünnepet, egységet alkot. „Ettől kezdve a mi dolgunk, különösen a fiataloké, az iskoláké, hogy ne feledkezzünk meg ezeket az ünnepeket méltó tartalommal megtölteni, hogy ne váljanak üres formalitássá” – tette hozzá.

Mint fogalmazott, az új köznevelési törvényben és a készülő nemzeti alaptantervben gondoskodni fognak a magyar kultúra, a magyar irodalom értékeinek védelméről. Ugyanakkor kitért arra is, fontos, hogy a diákok idegen nyelveken is tanuljanak.

E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója elmondta: A magyar nyelv napja tiszteletére a múzeum kiállította a Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött 1844-es nyelvtörvény eredeti példányát. Emlékeztetett arra, hogy az akkori nyelvtörvény, melynek elfogadásának napját, november 13-át végül az mostani Országgyűlés A magyar nyelv napjának nevezett ki, hosszú küzdelem árán jött létre. „Elfogadása, bevezetése a nemzeti identitás alakulásának, a modern nemzetállam megszületésének mérföldköve” – fogalmazott.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.