Megbírságolt diáktüntetők: már kétmillió forintot dobtak össze az emberek
Néhány nap alatt kétmillió forint érkezett a Diákvagyok Mozgalom felhívására, a pénzből a február 23-i tüntetés után igazoltatott diákok és újságírók bírságát fizetik majd ki.
Nemcsak ötvenezer forintos bírságokat szabott ki a rendőrség a korábbi diáktüntetések utáni utcai vonulásokért, volt, aki hetvenezres büntetésről kapott határozatot. A TASZ-nál eddig 15 szülő és diák jelentkezett jogi segítségért - adta hírül az ATV.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a rendőrség a KRESZ megsértése miatt diákokat és a demonstrációról tudósító újságírókat bírságolt meg a február 23-i diáktüntetés után, egy kisebb csoport ugyanis tovább vonult Budapesten, az úttesten.
Az ATV szerint a diákok többsége 50 ezer forintos bírságot kapott, de volt, akit hetvenezerre büntetett a rendőrség. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza azt javasolja az érintett fiataloknak, hogy kérjenek meghallgatást a rendőrségtől.
Eddig 15 szülő és diák jelentkezett a szervezetnél jogi segítségért. A TASZ szerint a rendőrség nem mérlegelt minden szempontot a bírság kiszabása előtt. Egyrészt nem történt semmi a tüntetések után, ami veszélyes lett volna a társadalomra. Másrészt az állampolgárok gyülekezési joga nem szűnik meg egy demonstráció berekesztésével. Akár újabb, úgynevezett spontán tüntetés is indulhat egy bejelentett demonstráció után.
Néhány nap alatt kétmillió forint érkezett a Diákvagyok Mozgalom felhívására, a pénzből a február 23-i tüntetés után igazoltatott diákok és újságírók bírságát fizetik majd ki.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.