Van, aki 70 ezer forintos bírságot kapott a diáktüntetés miatt

Nemcsak ötvenezer forintos bírságokat szabott ki a rendőrség a korábbi diáktüntetések utáni utcai vonulásokért, volt, aki hetvenezres büntetésről kapott határozatot. A TASZ-nál eddig 15 szülő és diák jelentkezett jogi segítségért - adta hírül az ATV.

  • Eduline
Túry Gergely

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a rendőrség a KRESZ megsértése miatt diákokat és a demonstrációról tudósító újságírókat bírságolt meg a február 23-i diáktüntetés után, egy kisebb csoport ugyanis tovább vonult Budapesten, az úttesten.

Az ATV szerint a diákok többsége 50 ezer forintos bírságot kapott, de volt, akit hetvenezerre büntetett a rendőrség. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza azt javasolja az érintett fiataloknak, hogy kérjenek meghallgatást a rendőrségtől.

Eddig 15 szülő és diák jelentkezett a szervezetnél jogi segítségért. A TASZ szerint a rendőrség nem mérlegelt minden szempontot a bírság kiszabása előtt. Egyrészt nem történt semmi a tüntetések után, ami veszélyes lett volna a társadalomra. Másrészt az állampolgárok gyülekezési joga nem szűnik meg egy demonstráció berekesztésével. Akár újabb, úgynevezett spontán tüntetés is indulhat egy bejelentett demonstráció után.

Megbírságolt diáktüntetők: már kétmillió forintot dobtak össze az emberek

Néhány nap alatt kétmillió forint érkezett a Diákvagyok Mozgalom felhívására, a pénzből a február 23-i tüntetés után igazoltatott diákok és újságírók bírságát fizetik majd ki. Ahogy arról korábban beszámoltunk, szabálysértési ügyben kapott idézést a rendőrségtől a február 23-i diáktüntetés néhány résztvevője, akik a demonstráció hivatalos lezárása után folytatták a tüntetést, az úttesten vonultak.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.