Van, aki 70 ezer forintos bírságot kapott a diáktüntetés miatt

Nemcsak ötvenezer forintos bírságokat szabott ki a rendőrség a korábbi diáktüntetések utáni utcai vonulásokért, volt, aki hetvenezres büntetésről kapott határozatot. A TASZ-nál eddig 15 szülő és diák jelentkezett jogi segítségért - adta hírül az ATV.

  • Eduline
Túry Gergely

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a rendőrség a KRESZ megsértése miatt diákokat és a demonstrációról tudósító újságírókat bírságolt meg a február 23-i diáktüntetés után, egy kisebb csoport ugyanis tovább vonult Budapesten, az úttesten.

Az ATV szerint a diákok többsége 50 ezer forintos bírságot kapott, de volt, akit hetvenezerre büntetett a rendőrség. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza azt javasolja az érintett fiataloknak, hogy kérjenek meghallgatást a rendőrségtől.

Eddig 15 szülő és diák jelentkezett a szervezetnél jogi segítségért. A TASZ szerint a rendőrség nem mérlegelt minden szempontot a bírság kiszabása előtt. Egyrészt nem történt semmi a tüntetések után, ami veszélyes lett volna a társadalomra. Másrészt az állampolgárok gyülekezési joga nem szűnik meg egy demonstráció berekesztésével. Akár újabb, úgynevezett spontán tüntetés is indulhat egy bejelentett demonstráció után.

Megbírságolt diáktüntetők: már kétmillió forintot dobtak össze az emberek

Néhány nap alatt kétmillió forint érkezett a Diákvagyok Mozgalom felhívására, a pénzből a február 23-i tüntetés után igazoltatott diákok és újságírók bírságát fizetik majd ki. Ahogy arról korábban beszámoltunk, szabálysértési ügyben kapott idézést a rendőrségtől a február 23-i diáktüntetés néhány résztvevője, akik a demonstráció hivatalos lezárása után folytatták a tüntetést, az úttesten vonultak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.