Nagyon megváltozik az érettségi: erre kell figyelnetek

A 2016-ban érettségizőket ugyan még nem érinti, de nem árt időben felkészülni arra, hogy 2017-től több ponton is változnak az érettségi szabályok.

  • Eduline

Shutterstock
Fontos változás a szakközépiskolákban

2017-ben már minden szakközépiskolásnak érettségi vizsgát kell tennie az iskola ágazatának megfelelő szakmai tárgyból.

A magyar nyelv és irodalom érettségit teljesen megreformálják

Szintén ebben az évben esik át több komoly változáson a magyar nyelv és irodalom érettségi. Megváltozik például a középszintű írásbeli szövegalkotási feladatlapjának szerkezete.

Ezentúl a gyakorlati írásbeliség feladata átkerül emelt szintről középszintre és „Köznapi írásbeliség” megnevezés alatt az érveléssel kerül egy párba, tehát a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés között választhattok majd. Középszinten a műértelmező és a műveket összehasonlító feladat közül lehet választani.

Az emelt szintű írásbeli első feladata emelt szintű szövegértési és műveltségi feladatsor lesz.

A szóbeli sem ússza meg a változást: az anyanyelvben két korábbi témakör összevonásával új témakör jött létre Ember és nyelvhasználat néven. A regionális és interkulturális témakör része lesz a határon túli magyar irodalom.

Változik a pontozás is

Örömteli változás, hogy 2017-től nem a rossz helyesírást büntetik majd, hanem a jót jutalmazzák plusz pontokkal. Ezzel akár 8 pont is összegyűjthető. A középszintű műelemző feladat pontozása: tartalmi minőség – 25 pont; nyelvi minőség 25 (szövegszerkezet – 5 pont; stílus – 5 pont; nyelvhelyesség – 5 pont, helyesírás 8, íráskép 2).

A középszintű szóbeli vizsga értékelése: Tartalmi minőség, irodalom: 25 pont, Tartalmi minőség, magyar nyelv: 10 pont, A felelet nyelvi minősége: 15 pont.

Emelt szinten a reflektáló és a műelemző szövegek értékelése egymástól függetlenül történik. A műértelmező feladat pontértéke: 30 pont, a reflektáló feladat pontértéke: 20 pont.

Csak tavasszal lehet előrehozni a vizsgát

2017-től csak a tavaszi érettségi időszakban lehet előrehozott vizsgákat tenni, illetve akkor is csak informatikából, élő idegen nyelvből és latinból.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.