Út a tudományhoz: sok iskola nem kapta meg az elnyert támogatást

Az országban számos középiskola nem kapta meg az Út a tudományhoz programban az idén februárban elnyert pályázati...

  • MTI
hvg.hu

Az országban számos középiskola nem kapta meg az Út a tudományhoz programban az idén februárban elnyert pályázati támogatásokat, bár az elszámolást már júniusban bekérték tőlük - írja a Népszava.

A lapnak az egyik középiskola tanára elmondta: 750 ezer forintot nyertek, amiből eszközbeszerzést, valamint a résztvevő tanárok és diákok néhány ezer forintos ösztöndíját fedezték volna, ám az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) - az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) háttérintézménye - nem utalta át a pénzt, csak egy e-mailt küldött a pedagógusnak, felszólítva, hogy június 30-ig küldje el a pályázati pénz felhasználásának tételes elszámolását.

A Népszava szerint több hasonló eset is előfordult a hazai középiskolákban. A tárca lapzártáig nem válaszolt az újságnak az ügyben feltett kérdéseire. Az EMET honlapja szerint a program célja "a középfokú iskolai oktatásban részt vevő természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása oly módon, hogy a tanulók mentori támogatással kipróbálhassák magukat egyéni és csoportosan végzett kutatásokban is".

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.