Komlóskán, az ország legkisebb nemzetiségi általános iskolájában szeptember elsején újra megkezdődhet a tanítás, a padokba öt kisiskolás ülhet be, két pedagógus oktatja majd őket.
Köteles László (Fidesz-KDNP) polgármester azt mondta: a Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Iskola az egyetlen ruszin nemzetiségű intézmény az országban. Szeptembertől a három elsős és a két másodikos gyermek az alapvető tananyag mellett ruszinul is tanul, ahogy megtanulnak lovagolni és úszni is.
A polgármester beszélt arról is, hogy az önkormányzat korábban az 1-6. évfolyamokat oktató intézmény működését biztosította, a 2012-2013-as tanévben kilenc gyermek járt az iskolába, részben összevont osztályokban tanulhattak. A gyerekek az országos átlag feletti eredményeket értek el, köszönhetően az egyedi és személyre szabott oktatásnak és nevelésnek is.
Az állam - miután átvette az intézményt - a kevés gyerekre hivatkozva 2013 szeptemberében felfüggesztette az iskola működését, ezért az előző tanévben nem volt iskolai oktatás Komlóskán - tette hozzá.
A helyi ruszin hagyományok és egyedi kulturális értékek megőrzése érdekében az önkormányzat összefogott a helyi ruszin nemzetiségi önkormányzattal, hogy újraindulhasson az iskola. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal megadta a működési engedélyt az intézmény átvételére, a komlóskai önkormányzat pedig biztosította az iskola épületét, a tárgyi eszközöket és a pénzügyi fedezetet. Erre azért van szükség, mert központi költségvetésből mindösszesen "0,4 fő" pedagógus bérét finanszírozták - tette hozzá a polgármester. Megjegyezte: az iskola újraindításához többektől kaptak segítséget, informatikai eszközöket, játékokat, sportszereket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
