Újabb listabotrány: "okos szociopatának" és "hazudósnak" nevezték diákjaikat

Becsmérlő megjegyzésekkel címkézték tanítványaikat az egyik izraeli középiskola tanárai, akik a diákokról egy teljes...

  • MTI

Becsmérlő megjegyzésekkel címkézték tanítványaikat az egyik izraeli középiskola tanárai, akik a diákokról egy teljes listát összeállítottak. Az ELTE BTK-s listás botrányról itt olvashatjátok cikkeinket.

„Baja van a pasikkal”, „fiúzik”, „nagyra nőtt csecsemő”, „okos szociopata”, „hazudós” állt többek közt a táblázatban a 17 éves diákok neve mellett, akik hétfő reggel fekete pólóban, a róluk szóló megjegyzést magukra akasztva mentek iskolába, de nem a tantermekbe, hanem a Jichák Rabinról elnevezett intézmény kapujába tüntetni.

A sértő megbélyegzésekkel teli diáklistát az egyik tanár tévedésből csatolta egy tanulónak címzett levélhez, így derült ki, mit gondolnak valójában a pedagógusok a gyerekekről.

Az amúgy jó nevű iskola vezetése elnézést kért a történtekért, megígérték, hogy a megjegyzéseket író tanárok egyenként találkoznak a tanítványokkal, és bocsánatot kérnek tőlük.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.