Két éve nem sikerül igazgatót kinevezni egy algyői iskola élére. Most végre dönthet az EMMI, azonban sokan attól tartanak, nem a népszerűbbnek tűnő jelöltet választják.
„Nem szeretném, ha Gondáné Pál Ildikó lenne az algyői Fehér Ignác Általános Iskola intézményvezetője" - ezt írta alá 639 szülő és nagyszülő Algyőn a Délmagyar szerint. A szignókat az intézmény szülői munkaközössége és a Tegyünk közösen az algyői iskoláért! közösség tagjai gyűjtötték össze.
Gondáné már két éve is jelentkezett a posztra az előző igazgató Iván Zsuzsannával együtt. Hiába álltak ki az iskola dolgozói Iván mellett, az EMMI végül mindkét pályázatot alkalmatlannak nyilvánította. Ezután a korábbi intézményvezető már nem pályázott.
Húsz év után elküldenék az algyői iskola igazgatóját
Mintha Algyőn is ugyanaz történne, mint a Budai Nagy Antal Gimnázium esetében: elutasították az általános iskola igazgatójának pályázatát, így 20 év után távoznia kell. Posztjára egy olyan embert akart kinevezni az Emmi, akinek nincs meg a szakvizsgája sem. Indoklás nélkül utasította el az Algyői Fehér Ignác Általános Iskola vezetőjének újabb igazgatói pályázatát az Emberi Erőforrások Minisztériuma - írja a Délmagyarország.
Azóta megbízott intézményvezető irányította az iskolát, de a megbizatása most lejár. Két pályázatot adta be: Kunstár Andrea, eddigi megbízott intézményvezető és Gondáné szeretne igazgató lenni. Kunstár Andreát a kollégák közül 33-an támogatták, Gondánét ketten.
Az EMMI július 10-ig dönthet, azonban nem köti őket a tantestület véleménye. A szülői munkaközösség ennek ellenére eljuttaja az aláírásokat Palkovics Lászlóhoz és Balog Zoltánhoz. Azt is szeretnék, hogy Gondáné vonja vissza a pályázatát, de ő a Délmagyarral közölte, ezt nem teszi meg.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
